"Vonósnégyes" az igazságról

Hit és tudás szabadegyetem Kaposváron

A hit és az értelem olyan, mint két szárny, melyekkel az emberi szellem felemelkedik az igazság szemlélésére. Istent megismerve juthatunk el önmagunk teljes igazságához. - II. János Pál pápa Fides et ratio kezdetű enciklikájának sorait idézte Varga László kaposvári plébános a püspöki székházban rendezett szabadegyetem nyitó előadásán. A Hit és tudás című előadás-sorozatot azzal a céllal rendezték, hogy közelebb hozzák egymáshoz a korábban mesterségesen szétválasztott fogalompár két tagját. Alkalmanként négy-négy neves személyiség osztja meg gondolatait az igazságról, a fejlődésről és haladásról, a hit és hivatás kapcsolatáról, valamint a csend és gondolat egymást inspiráló hatásáról.

Kellermayer Miklós sejtkutató egyebek mellett arra mutatott rá: az orvostársadalom beszél ugyan a lélekről, de a testet gyógyítja. Az igazság és a szabadság rokon fogalmak, s a bűnsorozat a hazugsággal kezdődik. Az ember arra született, hogy összekapcsolja a földet és a mennyet. A professzor szerint a vértanúság megélése nélkül nem tud az emberiség meggyógyulni.

Csókay András idegsebész Bolberitz Pál gondolatát is idézte, miszerint a bűn nem más, mint vétség az igazság ellen, majd Henri Boulad jezsuita szerzetes sorait olvasta fel az igazságról, amely élet nélkül semmit sem ér, mint ahogy szeretet nélkül sem. A főorvos tapasztalata szerint az imádság felfrissíti a gondolkodást és új ötleteket szül. Az igazságunkat pedig akkor tudjuk érvényesíteni, ha küzdünk az ostobaság ellen. De nem úgy, hogy szembeszállunk a sötéttel, hanem úgy - ahogy Böjte Csaba, a dévai gyermekmentő ferences szerzetes is tanácsolta -, ha apró fényeket gyújtunk.

Vedres Csaba zeneszerző megszámolta: a négy evangéliumban negyvenszer szerepel az igazság szó, s nem elvont fogalmat, hanem személyt takar: Jézust. Az előadó a művészi igazságot vette nagyító alá, amelynek személyesnek, meglepőnek, gyakorlatiasnak, együtt szenvedőnek, irgalmasnak kell lennie.

- Ha a szigorú teológia alapján ítélnénk meg az elmúlt négyszáz év művészeit, akkor nem sok zenét hallgatnánk, s nem is nagyon olvasnánk - jegyezte meg. - Haydn, Mozart és Beethoven szabadkőműves volt, Schubert és Verdi egyházellenes, Bartók majdnem a haláláig ateista, Tolsztojt kiközösítette az ortodox egyház, Weöres Sándor pedig, akinek sokan köszönhetik megtérésüket, közel állt a gnosztikus és a szinkretista gondolkodáshoz. Pilinszky János és Franz Werfel műveiben azonban a teológiai és a művészi igazság egybeesett.

A zeneszerző hangsúlyozta: Isten annak ad művészi tehetséget, akinek akar, ám a művészi igazság titkának és varázsának alapja a kíméletlen őszinteség és Jézus személyes érintése.

Heidl György eszmetörténész, a kaposvári szabadegyetem ötletgazdája a platóni, az arisztotelészi és a heideggeri filozófiát érintve beszélt az igazságról, de arról is szólt: ma az igazság nem tartozik a népszerű szavak közé.

- Az állam című művében Platón arról ír, hogy a hazugságot képviselő csúcsra tör - mondta Heidl György -, akár még miniszterelnök is lehet belőle... Ám az igazságos embert keresztre feszítik.

E gondolatot toldotta meg Csókay András, aki arra utalt: akár Maximilian Kolbe, akár Salkaházi Sára utolsó perceit vizsgáljuk, mindkettőjüknél elmondható: haláluk pillanatában sokkal boldogabbak voltak, mint egész életükben. Olyan boldogok, amilyen miniszterelnök soha nem lehet.

A találkozót kérdés-felelet zárta a kaposvári püspökség zsúfolásig megtelt nagytermében, s az is elhangzott: ahol tabernákulum van, ott szentségimádást kell végezni, különben nem újulhat meg ez a nemzet. A XXI. század vagy eucharisztikus lesz, vagy nem lesz.

A szabadegyetem következő, október 10-i előadásán a fejlődés és haladás kottájából "muzsikál" a "vonósnégyes".

Lőrincz Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu