A válasz: testvériség

Fokoláre-világtalálkozó Budapesten

A Budapest Sportarénában rendezte meg szeptember 16-án a Fokoláre mozgalom az egyetemes testvériség napját. A rendhagyó világtalálkozóra összesen kilencvenkét országból közel tízezer fő érkezett hazánkba, hogy katolikusok, ortodoxok, anglikánok, evangélikusok és muzulmánok együtt keressék a választ korunk legégetőbb problémáira. A nap folyamán tanúságtételek hangzottak el a jog, a gazdaság, a politika és a tömegkommunikáció témájában, rövid kerekasztal-beszélgetések útján folyt az eszmecsere, az egyes programpontokat pedig művészi előadások kötötték öszsze. Az eseményen jelen volt Erdő Péter bíboros, Ittzés János evangélikus elnök-püspök, Tarr Zoltán református zsinati tanácsos, a politikusokat Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke, a tudósokat Roska Tamás akadémikus képviselte, s erre a rendezvényre hazánkba látogatott egy kameruni törzs, Fontem királynője is. A résztvevőket levélben üdvözölte és apostoli áldását küldte XVI. Benedek pápa.

Gazdaság, jog, politika, tömegkommunikáció. Száraz, rideg kifejezések, amelyek hallatán sokan kiábrándultan, bánkódva legyintenek - nem egészen alaptalanul. Mindennapi életünk négy olyan területéről van szó, melynek kapcsán szinte mindannyian csalódtunk, és folyamatosan csalódunk az igazság érvényre jutásában, a jó, de legalábbis a közjó megvalósulásában. Mintha áttörhetetlen fal előtt állnánk, vagy olyan ajtón kopogtatnánk, amelyen nincsen kilincs, még zár sem. Szinte már fel sem tesszük magunkban a kérdést, a pozitív válasz lehetőségét ezáltal teljesen feladva: "Tényleg így kell lennie? Valóban a korrupció, a bankok és multik vezérei, a reklámipar és a pártok érdekei irányítják az életünket?"

Az Egyetemes Testvériség Napján a zsúfolásig telt Sportarénában, valamint élő műholdas közvetítés segítségével a világ számos pontján bekapcsolódva tízezrek tettek tanúságot arról, hogy igenis létezik válasz korunk legfájóbb problémáira, a XXI. század legnagyobb kihívásaira. Ez a válasz épp ötven évvel ezelőtt kezdett érlelődni, amikor az 1956-os forradalom hatására világméretű kezdeményezés indult útjára. Chiara Lubich, a Fokoláre-mozgalom alapítója a hazánkban történt eseményekről értesülve az emberi jogok, az igazságosság és a szabadság eszméjéért életüket áldozó magyarok példája nyomán hívta életre "Isten önkénteseinek" mozgalmát. A ma már nyolcvan országban jelen lévő, huszonnégyezer tagot számláló önkéntesek közössége egyetlen jelszót tűzött zászlajára: testvériség. Nem jelent ez mást, mint szeretni a szomszédomat, a munkatársaimat, a családtagjaimat, becsületesnek lenni az üzleti életben, a politika világában, a legkisebb mértékben sem ferdíteni az igazságon, legyen szó utcai beszélgetésről vagy egy napilap vezércikkéről. A látszólag egyszerű gondolat az elmúlt fél évszázadban hatalmas lelki forradalmat alapozott meg, amelynek eddigi gyümölcseiről megindító beszámolókat hallhattak a rendezvény résztvevői. Lehetséges-e, hogy egy bank vezetője, amikor gazdasági válság uralkodik az országban, s neki is súlyos nehézségei támadnak, felkaroljon több ezer induló vállalkozást, egyéni gazdálkodókat, hogy talpon maradhassanak? Létezik napjainkban olyan kórház, ahol nem a gyógyszerárak változása, az alkalmazottak fizetésének előteremtése a legfontosabb kérdés, s ahol az ember testi-lelki egészségének összhangját olyan mértékben szem előtt tartják, hogy az intézmény ezáltal saját településén a társadalmi és kulturális élet központjává lépjen elő? Két példa a "Közösségi Gazdaság" elnevezésű programhoz csatlakozott szervezetek sorából. Vezetőik, munkatársaik titka abban rejlik, hogy mindenkit szeretnek, minden embert testvérnek tekintenek, akivel kapcsolatba kerülnek.

A Fokoláre-mozgalom célja, hogy mindenhová, az élet minden területére elvigye ezt a szemléletet. Hazánkban, ahogy a világ számos országában ugyancsak szükséges, hogy szeretettel felhívjuk embertársaink figyelmét, hogy a politika igazi hivatása a közösség szolgálata, a média arra való, hogy közelebb hozza az embereket, a gazdaság célja a társadalom valamennyi rétegét egyaránt érintő jólét megteremtése, a jog pedig az emberért van, és nem fordítva. Ahogy a Nílus kiárad és termővé teszi a száraz területeket, úgy terjed a testvériség eszméje a politika és a jog világában, amióta Isten önkéntesei komolyan vették hivatásukat - fogalmazott Lucia Fronza Crepaz, az Egységért Politikai Mozgalom elnöke. Csak a személyes példa, Krisztus tanításának mindennapi megvalósítása járulhat hozzá a közélet megtisztulásához. Lassú folyamat ez - folytatta az előbbi gondolatot Tóth Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció Intézetének oktatója -, de nem sietünk sehová. A tömegkommunikáció világában ugyanúgy igaz, hogy csak az egyes emberek belső megtérése hozhat maradandó változást az igazság kommunikációja felé vezető úton. Fel kell vállalnunk nekünk, keresztényeknek, hogy a templom falain kívül is hirdetjük a szívünkben élő tanítást. Ez magától értetődő lenne, a gyakorlatban mégis alig működik. Természetesen meg kell tanulnunk a világ nyelvén beszélni, de a tetteink előttünk járnak. Kezdjünk el szeretni, eggyé válni felebarátunkkal: ez a testvériség útja, amely egy új, igazságos társadalmat épít. A gazdaság terén az ma a legnagyobb gond, hogy a keresztények gyakran különválasztják a magánéletet és az üzleti tevékenységet - mondta Héjj Tibor közgazdász, a Közösségi Gazdaság magyarországi szakértője. Fel kell ismerni, hogy pénzügyeink mindennapi életünk részét képezik, és ezen a téren is tanúságot kell tennünk Krisztusról, ráadásul a gazdaság különösen hatékony terep az evangelizációra. Ha látszik, hogy a keresztények másképp élnek, tisztán, igazságosan bánnak a pénzügyekkel, akkor ez vonzó lesz mindazok számára, akik kapcsolatba kerülnek velük. Ennek az elvnek a működését nemzetközi és hazai tapasztalatok is igazolják.

Az Egyetemes Testvériség Napjának résztvevői nem titkolták, hogy forradalom van készülőben. A Politikai Mozgalom az Egységért, a Közösségi Gazdaság programja, az Új Emberiség mozgalom és számos további konkrét kezdeményezés mind-mind azt jelzik, hogy a Fokoláre önkéntesei valóban meg akarják változtatni a világot. II. János Pál pápa egyszer így fogalmazott: "Ti megvalósítjátok mindazt, amit a II. vatikáni zsinat álmodott az egyházról." Olyan ez a mai nap, mint egy világméretű lelkigyakorlat - összegezte a rendezvény üzenetét Tomka Ferenc katolikus lelkipásztor, aki annak idején elsőként lépett be a magyar papok közül a Fokoláre közösségébe. Ha az önmagában is erős fémet felizzítják, még jobban sugároz, nagy energiát kap, és azt képes majd maga körül továbbadni. Így indulnak haza a résztvevők, ki-ki a maga országába, városába, családjába, munkahelyére. Különös jelentőséget hordoz ez a találkozó Magyarország számára, talán nem is sejtjük, mekkorát. Ma, ötven évvel az 1956-os forradalom után önkéntesek ezrei zarándokoltak el kis hazánkba azzal a lelkülettel, hogy "hazajönnek" a forráshoz, oda, ahonnan az igazságért és szabadságért való küzdelem eszméje elindult világhódító útjára. Volt olyan, aki a ferihegyi repülőtéren meg akarta csókolni a földet, akkora tisztelettel van irántunk. Ugyanitt történt, hogy többen a szervezők nyakába borultak, és így mondogatták: "Magyarok, köszönjük nektek!" Bárcsak fel tudnánk fogni, micsoda lelki örökséget hagytak ránk hősi honfitársaink!

Gégény István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu