Homíliavázlat

Isten szerelmeslevele

Szentírás vasárnapja van. Az évről évre visszatérő ünnep felteszi számomra a kérdést: mit jelentett az elmúlt évben a Szentírás számomra? Növekedtem, rendszeresebben veszem kezembe egy év óta "Isten szerelmeslevelét"? Amit tavaly elhatároztam, mennyire vált életté bennem?

Papszenteléskor a szentelő püspök, amikor átadja az evangéliumos könyvet a fiatal papnak, ezt mondja: "Vedd az evangéliumot, amit olvasol, hidd, amit hiszel, tanítsd, amit tanítasz, éljed is."

Tehát hittel olvasni, beszélni róla másoknak - és életre váltani. Ha élem az evangéliumot, ezzel személyes igenemet fejezem ki Istennek. A dialógus így jön létre: ő szól hozzám a Szentírás szavai által, s az én feleletem az, hogy életre váltom.

Istent szeretni - ez nem érzelmi kérdés. A szeretet akarati tett. Iránta való szeretetemet azzal tudom leginkább kifejezni, ha megteszem, amit kér tőlem - a Szentíráson keresztül.

Ilyen egyszerű a kereszténység. Mikor Afrikában a II. világháborúban lebombáztak egy templomot, a feszületen a korpusz karjai leestek. Egy katona felmászott, és a mögötte lévő falra felírta: "Ti vagytok az én karjaim." Igen, ez azt jelenti, hogy ajtó legyek Jézus számára, hogy rajtam, közreműködésemen keresztül lépjen be a másik ember életébe: törölje le a könnyeit, bátorítsa és konkrét helyzetében segítse őt.

Két lábon járó evangéliumnak lenni - ez a keresztény ember feladata. S mindezt nem holnap, nem "majd egyszer", hanem itt és most. A múlt már elmúlt - nem érdemes a régi, fájó sebeket újra felszaggatni. A jövő bizonytalan - nem biztos, hogy eljön. A jelent jól élni - ez az evangélium igazi felhívása számunkra. Először a családomban, környezetemben, munkahelyemen. Mert ha otthon kiállhatatlan vagyok, először a családom számára leszek karikatúrája az evangéliumnak, s nem csodálkozhatom azon, ha először a gyermekeim, unokáim hagyják abba a templomba járást - életem taszító példája miatt.

Az evangélium találékonynyá teszi az embert. Plébániáink akkor válnak hiteles jellé, ha nem önmagukkal, belső torzsalkodásokkal lesznek elfoglalva, hanem ha az evangélium életre váltásának hiteles iskoláivá válnak.

A mai vasárnap tehát arra hív, hogy olvassam Isten igéjét, engedjem, hogy megigézze lelkemet, és utána őt hordozzam. Vigyem el őt mindenhová a szívemben.

Így tudjuk keresztényként átalakítani a kórházakat, iskolákat, hivatalokat, műhelyeket, otthonunkat, a futballpályát - mindezeket a helyszíneket szent hellyé alakíthatjuk: az evangélium élése által.

Ha teljesen meg akarjuk érteni az evangéliumot, akkor teljesen magunkévá kell tenni, amit Isten üzen általa. Akkor él és sugárzik, ha mi, emberek életre váltjuk és megtapasztaljuk, hogy a kereszténység egyetlen igazi esélye a világban az, ha Krisztus növekszik - bennünk.

Gáspár István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu