Fiatalon megszakadó életfák?

Parlamenti szakmai tanácskozás a művi meddővé tételről

Az elmúlt hónapokban sokat lehetett hallani az Alkotmánybíróság döntéséről, amely tizennyolc éves kortól már lehetővé teszi a művi meddővé tételt családtervezési célból. Ahogy közeledett a döntés hatálybalépésének időpontja - július 1-je -, egyre többen felemelték tiltakozó, aggódó szavukat. Ugyanakkor a taláros testület magánindítványok nyomán hozott döntését nem előzte meg széles körű szakmai vagy társadalmi vita - sajnos igazán csak most, a határozat életbelépése után kezd kialakulni valamiféle eszmecsere a témában.

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága Balog Zoltán elnök vezetésével, a civil szakmai szervezetek, előadók meghívásával tanácskozást tartott július 20-án a Parlament delegációs termében. Bár széles körű vitára az idő szűkössége miatt nem volt mód, jól körvonalazódtak a szakmai, jogi, illetve a politikai vélemények a művi meddővé tétel témában. "Az Alkotmánybíróság 43/2005 (XI. 14.) számú határozata óta, azaz nyolc hónapja adós a törvényjavaslattal a kormányzat" - kezdte bevezetőjét Balog Zoltán, megemlítve, hogy nem szabad elkerülni nemzeti kérdésekben a szakmai és ideológiai eszmecserét a tisztességes kompromisszumok eléréséért.

Takács Albert alkotmánybírósági tanácsadó hangsúlyozta, hogy az első magánindítvány beadása óta példátlanul hosszú idő (tizennégy év) után született meg a határozat, s így sem azonnali hatálylyal, hanem fél évet adva a törvényi rendezésre. A modern kori alkotmányok két alapvető jogra, a tulajdon- és a szabadságjogra épülnek, ám lassan a tulajdon inkább teher, mint méltóság; a szabad polgár pedig fogyasztóvá válik. Megszűnik az alapvető jogok korábbi funkciója, mára a jogi szabályozás egy bizonyos megközelítést jelent, s nem feltétlen erkölcsi normát, s nem teszi fel az élet nagy kérdéseit, melyekre igennel vagy nemmel kell válaszolni. Ez a határozat nem a művi meddővé tételről magáról, hanem annak családtervezési célból kívánt elvégzésének feltételeiről döntött. (A korábbi szabályozás a Kádár-korszak egészségügyi és demográfiai okokra épülő felfogását tükrözte, azaz hogy inkább harmincöt éves kor alatt szüljenek a nők, illetve hogy legalább három gyermeket vállaljanak.)

Kovács József bioetikus (SOTE Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese) a reproduktív autonómia elvének kialakulásáról beszélt, arról hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerinti egészségdefiníció - mely az ember testi, lelki, szociális jólétét jelenti - alapján miként vált lehetségessé az élő test csonkítása szervadományozás céljából, s vonatkozhat-e mindez a sterilizálásra.

A meddővé tétel egészségügyi veszélyeit vázolva Papp Zoltán egyetemi tanár (SOTE, I. számú Nőgyógyászati Klinika) kitért arra az érdekes perre, amit azért indítottak, mert az orvosilag jól elvégzett beavatkozás után mégis bekövetkezett terhesség (ez az esetek 1-2 százalékában lehetséges a biológia csodája folytán). A felmentő bírósági döntés alapja az volt, hogy nem rossz dolog, nem kár életet adni egy másik embernek. Az előadó rámutatott, intézetükben hosszú évek tapasztalata, hogy nem volt olyan tanácsot kérő pár, akik számára ne lett volna valamilyen korszerűbb, veszélytelenebb megoldás.

A Családegyesület Életvédő Fórum szakértője, Vojcek László, hasonló következtetésre jutott: ez a törvénytervezet szakmailag visszalépést jelent a "céltól", a terhesség bekövetkeztének megelőzésétől, mely célt napjainkban számos más, kevésbé kockázatos, ugyanakkor reverzibilis (viszszafordítható) módszerekkel az orvostudomány biztosítani tudja. Úgy látja, az eddigi jogi munkában az évtizedes nemzetközi tapasztalatokat nem vették figyelembe, nem készültek hatástanulmányok, mellőztek sok, hazai orvosi szervezetet.

Csernus Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet ügyvivője a tizennyolc éves nagykorúság jogi alapkategóriájára utalt: "Mindenki maga viseli döntéseinek következményeit." Véleménye szerint megfelelő tanácsadással kiküszöbölhetők a problémák.

A fellángoló vitában nem az egyre tisztábban látás, hanem az összezavarodás figyelhető meg - fogalmazta meg Spronz Júlia, a NANE Habeas Corpus Munkacsoport igazgatója. Ugyanakkor a feminista és a bioetikus álláspontok összecsengenek a nők védelme tekintetében, bár a házastárs, illetve élettárs meddővé tételről való értesítését sérelmesnek gondolja bizonyos elnyomó, hierarchikus párkapcsolatokban, ezért a veszélyeztetett csoportok feltárását, az individualizált tanácsadást szorgalmazta.

Deczki Gyöngyi, Szöőr Anna, Kávássy Pál, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének szakértői többek között a teljes körű tájékoztatás kivitelezhetetlenségéről szóltak: az életre szóló döntéshez mért alapos tájékoztatást nem lehet megkövetelni és garantálni sem. Az életkori érettség változására az amerikai CREST-vizsgálat adatait hozták: például a tizennyolctól huszonnégy éves korig saját kérésükre sterilizált nők 40,4 százaléka utóbb megbánta azt. Fontos a családi felelősségvállalás; a művi meddővé tétellel ne válhasson zsarolhatóvá a partner vagy a munkavállaló (gyermekes nők eleve hátrányban vannak a munkavállalói piacon). A liberalizálás nyomán pedig növekedhet a prostitúció és a nemi betegségek terjedése.

A szakmai és civil szervezetek képviselői közt egyetértés mutatkozott e napon abban, hogy legalább egy fogamzásgátló szer tb-támogatott legyen, hogy a gondnokság alatt állókon a művi meddővé tételt csak bírósági ítélettel lehessen megengedni, illetve hogy a nem egészségügyi indikációjú sterilizálás önköltséges legyen (tévesen idézi e vonatkozásban Papp Zoltán professzort az Index webújság).

A szakmai napot a politikusok zárták: Molnár Lajos egészségügyi miniszter a készülő törvényt nem jogi, hanem erkölcsi kötelességként definiálta. Donáth László evangélikus lelkész, teológus a szocialista hívő tagozat nevében összeegyeztethetőnek tartja a liberalizálást a Szentírással. Gusztos Péter (SZDSZ) szerint nem kell életkori kötöttséget előírni, hisz az érettség nem életkorfüggő. Az ellenzéki vélemények egyöntetűek abban, hogy - a WHO szélesebb értelmezésű egészségdefiníciója alapján - csak az egészségügyi okból történő művi meddővé tételt tartják elfogadhatónak, a családtervezési indokból történő sterilizálást, mint a már nevében is önellentmondást, megszüntetnék.

Plichta Adrien

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu