|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
A reménytől el ne szakadj! Lelkisegély-szolgálat a dél-pesti kórházban "Mert beteg voltam, és meglátogattatok (...) amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek" (Mt 25,36.40) - a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban néhány ember e mondatok alapján hétről hétre tettekre váltja a felebaráti szeretet parancsát. Csaknem egy éve önkéntesek látogatják a kórházban fekvőket, hogy néhány jó szóval, vagy egyszerűen azzal, hogy meghallgatják őket, segítsenek nekik a betegség nehéz napjaiban. A betegség nem válogat - szokták mondani, s mint minden közhely, ez is igaz. A dél-pesti kórházba az ország egész területéről, mindenféle korosztályú és társadalmi helyzetű emberek érkeznek. Hertelendi Härtlein Péter lelkipásztori kisegítő vezetésével, aki megszervezte a Budapesti Katolikus Kórházlelkészség Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház lelkisegély-gondozó szolgálatát, jelenleg hét önkéntes dolgozik annak tudatában, hogy a betegségben a lélek minden erejére szükség van. "Ez a szolgálat amellett, hogy természetesen semmilyen ellenszolgáltatást nem fogadunk el, felekezeten kívüli - hangsúlyozza Hertelendi Härtlein Péter -, olyan embereket is megszólítunk, akik egyáltalán nem szimpatizálnak a hittel. Elfogadják, sőt a tapasztalatok azt mutatják, igénylik a betegek a hozzájuk fordulást, és nincs jelentősége annak, hogy pap vagy világi ül le melléjük." A szolgálatnak természetesen vannak szervezésbeli, fizikai feltételei, keretei. Minden kórházba érkező beteg tájékoztatást kap a lelkisegély-szolgálat működéséről, de az egyes osztályok folyosóira is kitettek ismertetőket a hozzátartozók számára. Az önkéntesek fényképes névjeggyel és egy Szent Erzsébetet ábrázoló kitűzővel ellátott fehér köpenyben látogatják a betegeket. Mindenki egy-egy osztályra van beosztva, így azokkal, akik hosszabb ideig vannak a kórházban, személyes kapcsolatot tudnak kialakítani. A kórtermekben újszövetségi Szentírást helyeztek el, és a betegek az Új Emberhez is ingyen hozzájuthatnak. Természetesen hetente katolikus szentmisén, illetve református istentiszteleten vehetnek részt a kórházban fekvők, s telefonon sürgős esetben éjjel-nappal elérhető a segítség. "Budapesten még egy kórházban van lelkisegély-szolgálat, az onkológián. A főigazgató pozitívan fogadta a kezdeményezést, biztosít helyet, telefont, köpenyt. Hiszen nem utolsósorban a kórház hírnevén is javít, hogy ilyen szolgálat működik az intézményben. S túlnyomó többségben az orvosok és a nővérek is örülnek jelenlétünknek, hiszen nekik nincs idejük így foglalkozni a betegekkel, miközben ez a gyógyulásukban is segít" - mondja a szolgálat vezetője. Modern társadalmunkban, melyben az orvostudomány is sokáig csak a test betegségeivel foglalkozott, kezdünk újra rádöbbenni, hogy a test és a lélek elválaszthatatlan, s egyik sem gyógyítható a másik nélkül. "Súlyos betegek is vannak a kórházban, olyanok, akik esetleg már meg sem gyógyulnak, de érezzük rajtuk is, hogy segít nekik, ha beszélgetünk velük - mondja Borosné Schmidla Mária, aki a Havanna-lakótelepi Szent László-plébániáról jár be a kórházba. - Amikor ide jöttem, meglepődtem, mennyi erő van a betegekben: ritka, aki elkeseredik, lemond mindenről. Elfogadják helyzetüket, és akik hisznek, tele vannak bizonyossággal, hogy akár meggyógyulnak, akár meghalnak, Isten kezében vannak. Persze sokszor nehéz a betegeket látogatni - teszi hozzá. - A Szentlélek-szemináriumon kaptam a küldetést, hogy idős betegekkel foglalkozzam, és ehhez a Szentlélektől a mai napig rengeteg erőt kapok, konkrét helyzetekben pedig segítséget, hogy mit mondjak." Hertelendi Härtlein Péter hozzáteszi: "Bármilyen nehéz is néha ez a szolgálat, megvan a szépsége: egy mosoly, egy tekintet, egy »köszönöm«. Nem mérhetjük le, hogy mennyi segítséget adunk. Egy mérőeszköz van, a megtapasztalás. Mikor egy betegben meglátjuk, hogy ő a testvérünk, mint maga Jézus Krisztus." A segítő szolgálat mindkét fél számára ajándék - erről számoltak be az önkéntesek is, bár nehéz szavakba önteni, mi mindent kapnak a betegektől. "Kezdetben az motivált, hogy ami Istennek köszönhetően bennem van, azt átadjam az embereknek. Mostanra azonban ez tulajdonképpen megfordult. Én gazdagodom, s különösen azoktól kapok sokat, akik komoly betegségben szenvednek. Sokukban olyan mély hit van, hogy az számomra megerősítés, amely továbbvisz az utamon" - vallja Varróné Szántó Jolán, aki a kezdetektől részt vett a szolgálat megszervezésében, s aki Alsónémediből jár be hetente a betegekhez. "Bármi betegség, baj ér, lelked csüggedni ne hagyd, a reménytől el ne szakadj!" - olvasható a Cato-idézet a tájékoztatón, amelyet a kórházba érkezők kapnak a szolgálatról. Talán valóban a remény, a jövőbe vetett bizalom a legfontosabb a gyógyuláshoz, és ebben sokat tudnak segíteni a betegeket látogató önkéntesek, pusztán jelenlétükkel, hallgatásukkal, imáikkal. "Kerényi Lajostól nagyon sokat tanultam, vele kezdtem a betegek lelkigondozását, bár nem vagyok képzett ezen a téren - mondja Beck Tamás, aki szintén a Havanna-lakótelep plébániájához tartozik. - De úgy látom, a beszélgetéseknél nem a képesítés számít. A legfontosabb az odafigyelés, s én csak eszköz vagyok. Ha Jézus engem arra használ, hogy segítsek a betegen, akkor a siker úgysem az én tehetségemből fakad, hanem a kegyelemből." A tavaly szeptember óta működő lelkisegély-szolgálat bővülés előtt áll. Megkezdődött egy régóta tervezett, éjjel-nappal nyitva tartó kápolna építéséhez szükséges engedélyek beszerzése. Másrészt az intézmények átszervezésével a dél-pesti kórházhoz csatolták a csepeli kórházat, amely a rehabilitációs és krónikus betegeket fogadja. Ősszel befejeződik az intézményben a fejlesztés, ezt követően megtörténik a műszaki átadás-átvétel, utána szeretnék ott is megszervezni a lelki segítést. Ezért várják mindazok jelentkezését - elsősorban Budapestről és közvetlen környékéről -, akik vállalkoznak az önkéntes beteglátogatás szolgálatára. Jelentkezés és tájékoztatás: kedden 10 és 13 óra között a 289 63 00 vagy a 70/450 80 12-es telefonszámon, illetve személyesen csütörtökön 10 és 12 óra között a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház (XX., Köves u. 1.) főépületében. Szalontai Anikó Fotó: Beck Tamás
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|