|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Az együttérzés gyümölcse A ciszterci nővérek segítsége a kistermelőknek A Duna-kanyar bal partján, a Börzsönyben, a Gál-hegy lankás oldalán egy fehér kőből épült templom áll, mellette a Gyümölcsoltó Boldogasszony Háza nevet viselő ciszterci monostor. A nővérek Szent Benedek tanítását és a ciszterci hagyományt követve imádságban gyökerező életükkel és az életben gyökerező imádságukkal végzik itt szolgálatukat. Monasztikus életformájuk egyik alappillére a kétkezi munka. Három éve már, hogy megpróbálnak segítő kezet nyújtani a környékükön élő, őstermelői igazolvánnyal is rendelkező szegény családoknak, mert a híres "marosi málna", a fekete és piros ribizli - a termelők nagy szomorúságára - egyre kevésbé talál gazdára. Ezért a nővérek - amennyire anyagi erőik engedik - felvásárolják a gyümölcsöt, és lekvárt, szörpöt készítenek belőle. Az idei évben megrendítő élményben volt részük: több család apraja-nagyja sírva kérte, a szokásos gyümölcsmennyiségen felül vigyenek még többet, hogy munkájuk értelmet kapjon és megélhetésük biztosítva legyen. A nővérek úgy döntöttek: a Gyümölcsoltó Boldogasszony közbenjárása által hadd szentelődjék meg a föld termése és az emberi munka gyümölcse. Ezért lehetőségeikhez képest megpróbáltak segíteni a szorongatott helyzetbe került embereken. Szóltak néhány jó barátnak, és vállalták, hogy az összefogás láncszemei nyomán kért gyümölcsöt saját autójukkal és beszerzőjük önkéntes munkájával a monostorba szállítják. A nővérek számára is ismeretlen jótevők révén a hír pillanatok alatt szárnyra kapott. Segíteni vágyó emberek százai jelentkeztek telefonon, hogy szolidaritásukat kifejezve megvásárolják a gyümölcsöt. A szolgálatkészség, a részvét nem ismert határt. Egy-két nap alatt elfogyott a termés, de még napokon keresztül két-három percenként csörgött a monostorban a telefon gyümölcsügyben. Megdöbbentő tanúságtétel volt a jelentkezők részéről, hogy fontosabb számukra a szenvedés enyhítése, mint az, hogy gyümölcshöz jussanak. Mert amikor már csak azt a választ tudták adni a nővérek az érdeklődőknek, hogy a gyümölcs elfogyott, a vonal túlsó végéről az a mélyen emberi megkönynyebbült sóhaj hangzott fel: "De jó, hogy sikerült segíteni a bajba jutott embereken!" A nővérek köszönetet mondanak mindazoknak, akik által megvalósulhatott az örömhír: ma is van együttérzés, van segítőkészség. Ez a szeretet csodája! Cser István
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|