Uj Ember

2006.07.30
LXII. évf. 31. (3024.)

Megjelent
az Új Ember
2007-es évkönyve!

Főoldal
Címlap
Voronyezs angyala
Zarándoklat a Don-kanyarban
Hadüzenet a hazugságnak
Európa és hazánk jövőjéről - a tusnádfürdői szabadegyetemen
Szorgalmazni a párbeszédet
A szabadság kísértése
Lelkiség
Közös asztalnál...
Szentírás-magyarázat
Szeretni vagy elviselni?
Homíliavázlat
Életünk alapja
LITURGIA
A hét szentjei
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
Az én Budapestem...
Lépjünk fel együtt a rendetlen, piszkos egyhangúság ellen!
Templomsors Budapesten
Kié a világörökség?
Nem érvényesül a parlamenti kontroll
"Miért, lesz megszorító csomag?"
Ennyit ér a miniszterelnök szava...
Elsőként oktatnak természetjogot Magyarországon...
"Kiválósági hely" lett a katolikus egyetem jogbölcseleti intézete
Élő egyház
"Csak azt tettem, ami a kötelességem volt"
Jancsó Imre gyémántmiséje Hatvanban
Egyház és ökológia
Környezeti nevelési továbbképzés ifjúsági vezetők részére
Van, aki egy szál fuvolával érkezett
Dévai és szovátai gyerekek tábora Marcaliban
A karitász Libanonban
Élő egyház
Az egyház etikai tanítása és a világ kihívásai
A kelta keresztek üzenete
Írországban találkoztak a katolikus sajtósok
Fórum
Világbíró - Szentkirályon
ÁLMODIK A MÚLT
Búcsú Doromby Károlytól
"Égi vendég" - Magyarországról
A győri kegykép másolata Lyonban
Az Olvasó írja
Egy évtized a miskolci Szent Erzsébet Szeretetotthonban
Az együttérzés gyümölcse
A ciszterci nővérek segítsége a kistermelőknek
Fórum
"Ez is egy biztató jel..."
Az új ferences rendtartományról
A reménytől el ne szakadj!
Lelkisegély-szolgálat a dél-pesti kórházban
A Lélek az, ami éltet!
Ministránszarándoklat Rómában
Fórum
Hívom és küldöm a családokat
2006 augusztusában
Fiatalon megszakadó életfák?
Parlamenti szakmai tanácskozás a művi meddővé tételről
Tábor az életért
Kismamák otthonává alakítják a konyár-sóstói kastélyt
Ifjúság
Szólj hozzá!
"Evangéliumi időket élünk"
Egerszalóki ifjúsági találkozó - közösség és tanúságtétel
Játszótéri zenebona
Programok:
REJTVÉNY
LÓUGRÁSBAN
Kultúra
A romantikus
Százötven éve hunyt el Robert Schumann
Hegedűablak
Egyedül maradt a világegyetemben...
Bertók Lajos színművész emlékére
A bekezdés
Noteszlap
Nyári tárca
Paletta
Fórum
Sodorvonalban
Kalandozás a Loire folyón
Mozaik
Szent Ignác fogadalma Montserratban
Csillaggyümölcs

 

Az együttérzés gyümölcse

A ciszterci nővérek segítsége a kistermelőknek

A Duna-kanyar bal partján, a Börzsönyben, a Gál-hegy lankás oldalán egy fehér kőből épült templom áll, mellette a Gyümölcsoltó Boldogasszony Háza nevet viselő ciszterci monostor. A nővérek Szent Benedek tanítását és a ciszterci hagyományt követve imádságban gyökerező életükkel és az életben gyökerező imádságukkal végzik itt szolgálatukat.

Monasztikus életformájuk egyik alappillére a kétkezi munka.

Három éve már, hogy megpróbálnak segítő kezet nyújtani a környékükön élő, őstermelői igazolvánnyal is rendelkező szegény családoknak, mert a híres "marosi málna", a fekete és piros ribizli - a termelők nagy szomorúságára - egyre kevésbé talál gazdára. Ezért a nővérek - amennyire anyagi erőik engedik - felvásárolják a gyümölcsöt, és lekvárt, szörpöt készítenek belőle.

Az idei évben megrendítő élményben volt részük: több család apraja-nagyja sírva kérte, a szokásos gyümölcsmennyiségen felül vigyenek még többet, hogy munkájuk értelmet kapjon és megélhetésük biztosítva legyen. A nővérek úgy döntöttek: a Gyümölcsoltó Boldogasszony közbenjárása által hadd szentelődjék meg a föld termése és az emberi munka gyümölcse. Ezért lehetőségeikhez képest megpróbáltak segíteni a szorongatott helyzetbe került embereken. Szóltak néhány jó barátnak, és vállalták, hogy az összefogás láncszemei nyomán kért gyümölcsöt saját autójukkal és beszerzőjük önkéntes munkájával a monostorba szállítják. A nővérek számára is ismeretlen jótevők révén a hír pillanatok alatt szárnyra kapott. Segíteni vágyó emberek százai jelentkeztek telefonon, hogy szolidaritásukat kifejezve megvásárolják a gyümölcsöt. A szolgálatkészség, a részvét nem ismert határt. Egy-két nap alatt elfogyott a termés, de még napokon keresztül két-három percenként csörgött a monostorban a telefon gyümölcsügyben. Megdöbbentő tanúságtétel volt a jelentkezők részéről, hogy fontosabb számukra a szenvedés enyhítése, mint az, hogy gyümölcshöz jussanak. Mert amikor már csak azt a választ tudták adni a nővérek az érdeklődőknek, hogy a gyümölcs elfogyott, a vonal túlsó végéről az a mélyen emberi megkönynyebbült sóhaj hangzott fel: "De jó, hogy sikerült segíteni a bajba jutott embereken!"

A nővérek köszönetet mondanak mindazoknak, akik által megvalósulhatott az örömhír: ma is van együttérzés, van segítőkészség. Ez a szeretet csodája!

Cser István

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu