|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Álmodik a múlt Lébény, hol a te orgonád? "A Kézai Simon-féle Képes krónikából tudjuk, hogy az egész vidék, benne a mai Lébény település első ura egy, a Gizella királyné kíséretéhez tartozó, Ernő nevű gróf volt. Ő I. András királyunk és Konrád császár között követjárás-szolgálatot teljesített, és Salamon király idejében bizonyítottan le is telepedett a hűbérül kapott libeni birtokon - írja a faluról szóló krónikájában Thullner István. Ugyancsak ez a krónika a Szent István korában beköltözött lovagok, a jövevény nemesek között említi Lébényi Potot, akit Ernistusnak (Ernőnek) is nevez, és aki szerinte sok katonával jött Magyarországra. Egy neves osztrák néprajzkutató, Anton Haberlandt is úgy tudja, hogy Pot őse 1060 körül III. Henrik császár és Salamon király között teljesített követszolgálatot. A Pot nemzetség névadó őse valójában a Geur (Győr) nevű lovag lehetett, akit Györffy György is a monostoralapítók között sorol." Az alapítás körülményeiről nincsenek biztos értesüléseink, az valójában már Imre király uralkodása alatt, valamikor 1199 előtt megtörténhetett. A frissen alapított monostorban az apát vezetése alatt a korai korszakban is virágzó kolostori élet lehetett. Az adományokkal és vásárlással gazdagodó, terjeszkedő monostor első, név szerint ismert apátja Lénárd szerzetes. Az 1541-es budavári ostromot és annak elfoglalását követő évek törökjárásai után a bencések elhagyták Lébény környéki birtokaikat, és már nem tértek vissza az általuk épített monostorba. A XII. század végétől kezdve számos, a lébényihez hasonló nemzetségi monostor épült hazánkban. Ezek a templomok - Ják, Türje, Zsámbék, Mórichida-Árpás - stílusban közös vonásokat mutatnak: háromhajós, bazilikális elrendezésűek (a világítást a mellékhajók fölé magasodó főhajó falába vágott ablakok biztosítják), nyugati toronypárral és kegyúri karzattal rendelkeznek. "A szépen metszett kváderkövekből álló fal nagy, sima felületeit kisméretű, félköríves záródású ablakok és karcsú falpillérek tagolják - olvasható a templomról szóló ismertetőben. - Csupán a tornyokon és az apszisokon láthatunk ívsoros párkányokat, amelyek hullámzása némileg oldja a szigorú formarendet. A díszítőkedv a kapukra koncentrálódik, amelyek lépcsőzetes bélletet alkotva törik át a vastag falat. A szigorú főhomlokzat csupasz, sík falai éles kontrasztot alkotnak a főkapu plasztikus oszlopaival, finoman faragott dús növényi ornamentikájával, a bimbós fejezetekkel, a Jót és a Rosszat megszemélyesítő karakterfejekkel." A déli kapun - amely az egykori kolostorba nyílott, és ennek a részlete látható a képünkön - mindezek kiegészülnek egy szigorúbb, geometrikus motívummal, az úgynevezett normann pálcadísszel. Azt is el kell mondanunk, hogy a cím attól a Kormos Istvántól való, aki egyik, Normandiában íródott versében idézte fel gyermekkori emlékeit, s így jutott eszébe Lébény is, amely szívének oly kedves volt. Móser Zoltán
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|