|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
A tevékeny szeretet útján Ünnepi megemlékezést tartottak a Magyar Katolikus Legényegylet 150 éves és a Magyar Kolping Szövetség 15 éves jubileuma alkalmából május 20-án Budapesten, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében. A meghívott vendégek között foglalt helyet Axel Werner, a Nemzetközi Kolping Szövetség elnöke, generálprézes, Joachim Lehmann, az augsburgi kolpingosok ügyvezető igazgatója és Erwin Fath, a szövetség elnöke, valamint a lengyel, a román, a szerb, a szlovák és a szlovén szövetség küldöttsége. Az országban működő száztíz Kolping-család, tíz nevelési-oktatási, közel harminc szociális intézmény képviselői előtt Bolberitz Pál, a Magyar Kolping Szövetség egyházi elnöke felidézte 1856 májusának eseményeit, amikor Kolping Adolf személyes látogatásának hatására, német mintára megalakult az első magyarországi katolikus legényegylet. Az volt a meggyőződése a kölni papnak, hogy a magyar nép "nagy dolgokra képes, ha méltó célok felé irányítják". Az akkor meginduló iparosítás következtében számos gyár épült, és a munkába lépő iparos és munkásfiatalok komoly lelki és kulturális támogatásra szorultak. A katolikus egyesületek szilárd talajt biztosítottak a jó szándékú fiatalok számára azzal, hogy önmaguk felemelésére buzdították őket, hogy "lélekben, szívben, tudásban, intelligenciában, testi erőben, egészségben nemessé, erőssé, nagygyá" válhassanak. Egy öntudatos polgári réteg kialakulásának lehetőségét teremtették meg - a főváros példáját követve - az ország különböző városaiban is sorra megalakuló katolikus legényegyletek. Az egyesületekben egyaránt fontosnak tekintették a társadalmi és vallási kötelezettségét, a közösség ápolását, a felebaráti szeretet gyakorlását, és a társadalom javát szolgáló keresztény életforma vállalását, mert a "jók összefogása megtízszerezi erejüket". Az összefogás gyümölcseként a mozgalom tekintélyre tett szert a magyar közoktatásban is azzal, hogy az első prézes, Szabóky Adolf piarista szerzetes tanár kezdeményezésére hivatalosan is megindult az ipari szakoktatás az országban. A katolikus legényegyleti mozgalom - a két világháború közötti fénykora után - a kommunizmus évtizedeiben szüneteltette működését, s a rendszerváltozás idején, 1990-ben alakult újjá Magyar Kolping Szövetség néven. Szemkeő Judit, a szövetség világi elnöke a hallgatóság előtt arról beszélt, hogy az újjáalakulás utáni években a nemzetközi és az augsburgi szövetség segítségével, valamint a hazai szövetség erőfeszítésével jelentős eredményeket értek el. Az elmúlt tizenöt évben a Magyar Kolping Szövetség az egyik legnagyobb és legerősebb civil szervezetté vált, és munkájuk követhető példát jelent az egyházi szerveződések körében. Magyarországon száztíz Kolping Család Egyesület alakult ez idáig különböző plébániákon, hét Kolping-szakiskola, általános iskola, szakmai továbbképző iskola, három óvoda, öt szociális intézmény, idősek otthona, szociális támogató hálózat, ingyenes jogi tanácsadói szolgálat működik hazánkban. Büszkeségük a Balaton melletti Alsópáhokon - az augsburgi egyházmegyei Kolping Szövetség nagylelkű támogatásával épült - modern üdülőközpont kápolnával és a közeli templommal. Lang György a szövetség örökös, tiszteletbeli elnöke kiemelte a katolikus legényegylet hajdani vezető személyiségeinek, Szabóky Adolfnak, Schiffer Ferencnek, Erdősi Károlynak és Pintér Józsefnek elévülhetetlen érdemeit. Féltő pillantásként a jövőbe tekintve felidézte a Kolping nevű újság 1906. januári számában olvasható véleményt: "Az állam külön fog válni az egyháztól, azt egészen a maga erejére fogja hagyni, ha ugyan nyílt ellenségévé és üldözőjévé nem szegődik!... Az egyháznak, amelyet az állam készül cserbenhagyni, a civil társadalommal kell szövetkeznie. Az egyesületek képesek lesznek az evangélium szellemiségét a köz javára, a gyakorlatban életre kelteni, többletet nyújtva az állam által működtetett intézményeknél!..." A Magyar Kolping Szövetséget a jubileumi évforduló alkalmából köszöntötte Axel Werner és Joachim Lehmann is, akinek Bolberitz Pál átadta a Magyar Kolping Szövetség érdemrendjét és a kitüntetésről szóló oklevelet. Az ünnepi ülés után Seregély István egri érsek, a Magyar Kolping Szövetség fővédnöke hálaadó szentmisét mutatott be Boldog Kolping Adolf tiszteletére a Budai Ciszterci Szent Imre-templomban. A szentmise után Bolberitz Pál átnyújtotta Seregély Istvánnak is a Magyar Kolping Szövetség érdemrendjét. Cser István
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|