 |
 |
 |
 |
2006.05.28
|
Ingyenes
műsormelléklettel! |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
Jegyzet "Rendezni végre közös dolgainkat..."
Pozsony: kultúráját tekintve először 907-ben említik írásokban. 1291-ben III. Endre magyar királytól teljes jogú városi rangot kapott. Ekkor jön létre a független városi önkormányzata, szabad kereskedelmi várossá válik, és bíróválasztási jogokat is szerez. 1465-ben megalakul az egyeteme. 1536-ban a birodalmi gyűlés értelmében Magyarország fővárosává nyilvánítják. Így lett az országgyűlés és központi szervek, valamint a magyar királyok és királynők koronázási városa. A közel háromszáz év alatt tizenegy uralkodót és nyolc királyi hitvest koronáztak meg Szent Márton gótikus szentélyében. Közülük a leghíresebb Mária Terézia volt. 1919. január 1-jén Pozsony az újonnan keletkezett Csehszlovákia részévé válik. 1968-ban a Cseh és Szlovák Köztársaság Szövetségének kikiáltása után Szlovákia fővárosa. Igazi függetlenségét azonban csak 1993. január 1-jén kapja meg, mint az új Szlovák Állam fővárosa. Ezt írja egy útikönyv Pozsonyról, vagy más néven Bratislaváról. Igen, Pozsony a szomszéd állam fővárosa. A tény, az tény. Ezt minden magyar ember tudja. S ki így, ki úgy, de elfogadja. Azt hiszem, elenyésző azoknak a száma, akik éjt nappallá téve azon gondolkodnak, hogyan is lehetne ismét magyar várossá tenni a szlovák fővárost. De van itt azért egy másik tény is. Némi közünk mégiscsak van hozzá. Gondolom a két gyanútlan szekszárdi történelemtanár is ekképpen gondolkodott, amikor kis csapatuknak tartottak egy kis "idegenvezetést". Mit sem sejtve arról, hogy ez, ilyen formában, szlovák jogszabályba ütközik. A híradásokból most már ezt is tudjuk. De figyeljük csak ezt a szót! Idegenvezetés. Mintha egy magyar Pozsonyban hottentotta lenne. Hottentotta, vagy annál is rosszabb. Mindegy. A fő az, hogy idegen. Gondolom, odaát az átlag szlovák azt mondja: eh, ezek a magyarok, már megint nem férnek a bőrükbe a hülyeségeikkel. Nálunk meg: eh, ezek a szlovákok már megint akadékoskodnak. És legyintünk. Majd elsimul. Naná, "békévé oldja az emlékezés..." Csakhogy az Alattomos ott bujkál. A neve: Félelem. A félelem pedig gyakran jár karöltve a gyűlölettel. S ha fél és gyűlöl, már támad is. S ezt a félelemből született gyűlöletet mindegy, minek nevezzük. Nevezhetjük most éppen jogszabályba ütköző, büntetendő idegenvezetésnek is... Koncz Veronika
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
