|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Jásd-Szentkút búcsúja A Keleti-Bakony egyik völgyében található ősi kegyhely története Árpád-kori időkig nyúlik vissza. Őseink megtérése után Jásdon 1164-ben Szent György vértanúról elnevezett bencés apátságot alapítottak, és a hatalmas fákkal övezett vadregényes, szép helyen lévő forrásnál a Boldogságos Szent Szüzet kezdték tisztelni, és segítségéért fohászkodtak. Először fa-, majd a ma is látható kőkápolna épült. A török az 1540-es években elfoglalta és romba döntötte a bencés apátságot. A szerzetesek elmenekültek, a nép pedig a Bakony erdeiben bujdokolt. A jásdi szent hely azonban átvészelte a szorongatott időket. A Zichy István (címere a kápolna bejárata felett látható) által betelepített szlovákok kétszáz esztendő után újraélesztették a szent hely kultuszát. Győrtől kezdve egész messzi vidékekről jönnek a hívek a Bakony e gyönyörű kegyhelyére Máriát tisztelni, segítségét kérni gondjaikban-bajaikban. Így volt ez a hagyománynak megfelelően idén május 21-én is. Az ünnepi szentmisét Tornavölgyi Krisztián veszprémi káplán mutatta be, megemlékezve a történelem azon eseményeiről, amelyekben fellelhetjük a Segítő Szűzanya pártfogását. Emléket állított homíliájában az atya XI. Ince pápának, aki az 1683-as törökök elleni bécsi csata győzedelmes emlékére elrendelte szeptember 12-én Mária nevének tiszteletét. A Napóleon által fogva tartott VII. Piusz pápáról is megemlékezett, aki szabadulásának örömére május 24-ét a Szűzanyának, keresztények segítségének szentelte. Buzásné Patyi Judit
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|