A hét szentjei

Szent István király ereklyéinek átvitele

(május 30.)

Szent István királyt halála után - 1038-ban - Székesfehérváron temették el. 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa engedélyével a "testét ünnepélyesen felemelték". A Szent Jobb a gyűrűvel együtt Mercurius szerzeteshez került, aki 1084. május 30-án megvallotta ezt a család birtokán lévő monostorba látogató László királynak. Ez a monostor lett a Szent Jobb középkori őrzési helye. A kéztől elválasztott kar Lengyelországba, egy másik része Bécsbe került, a Szent Jobb pedig a török dúlás idején a koponyaereklyével együtt Raguzába (Dubrovnik). Mária Terézia a Szent Jobbot 1771. június 21-én Budára, a királyi vár kápolnájába vitette, míg a koponyaereklye először Pozsonyba, majd Székesfehérvárra került. 1945. augusztus 19-én került ismét haza, és azóta a budapesti Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájában őrzik. A 2000. jubileumi évben a fejereklyét Budapestre hozták, és a Szent Jobb-kápolnában helyezték ki tiszteletadásra.

Szent Jusztínusz vértanú

(június 1.)

Pogány családból származott a szamariai Nablus városából. A különböző bölcseleti iskolákat járta, de csak Krisztusban találta meg megnyugtatóan az igazságot. Ezt a keresését írja le a Dialógus a zsidó Trifónnal című művében. Rómában iskolát nyitott a különböző vallási kérdések megvitatására. Két apológia című műve nemcsak a vitái miatt jelentős, hanem a részletes leírások miatt, amelyek az ősegyház liturgikus életéről számolnak be. Részletesen ír a mise liturgiájáról és a beavató szentségekről. Rómában szenvedett vértanúságot több társával, 165 körül.

Szent Marcellínusz és Szent Péter vértanúk

(június 2.)

A IV. század elején szenvedtek vértanúságot. Marcellínusz pap, Péter klerikus volt. Damazusz pápa magától a hóhértól hallotta gyermekkorában vértanúságuk történetét. Nagy Konstantin bazilikát emelt sírjuk fölé. Római voltukat igazolja, hogy mindketten szerepelnek a római misekánonban.

Lwanga Szent Károly és társai vértanúk

(június 3.)

Francia misszionárius atyák, akik 1879-ben érkeztek Ugandába. Szívesen fogadták őket, és számosan keresztények lettek az ország vezető emberei közül is. Károly a király szolgálatába került, majd az apródok vezetője lett. Hitükért huszonegyen haltak meg 1886-ban.

Verbényi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu