Hiteles helyzetképnek bizonyult

Tízéves az Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevél

Tudományos konferenciát tartottak május 18-19-én Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szociális körlevele megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából. Az előadók felidézték a körlevél keletkezésének idejét és körülményeit, akkori fogadtatását. Ezen túlmenően azt is vizsgálták, mennyiben változott - javult vagy romlott - a helyzet a szociális körlevél megjelenése óta, illetve az abban megfogalmazott ajánlások mennyire hatottak a társadalomra.

Tíz évvel ezelőtt megérett a helyzet arra, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar olyan nyilatkozatot tegyen, olyan eszmei segítséget igyekezzék adni a magyar társadalomnak, amely az evangéliumokra és az egyház szociális tanítására építve segítséget kínál a bajban lévő magyar társadalomnak - idézte föl a pásztorlevél célkitűzését Gyulay Endre szeged-csanádi püspök. A főpásztor vezetésével olyan szakemberek vettek részt a dokumentum megfogalmazásában, akik elismert személyiségei a maguk szakterületének, mélyen ismerik az egyházat és tanítását.

Seregély István egri érsek hangsúlyozta, hogy a körlevél címében megfogalmazottakat változatlanul igényli a magyar társadalom. Úgy fogalmazott: lelkipásztorként és az MKPK akkori elnökeként is érezte a körlevélnek a társadalom gondolkodására gyakorolt pozitív hatását. Ennek a jelentős szakembergárdával összeállított körlevélnek a gondolatait nem lehet figyelmen kívül hagyni - mondta.

Mádl Ferenc volt köztársasági elnök szerint a körlevélben foglalt helyzetkép máig az egyik leghitelesebb és legátfogóbb leírása a kilencvenes évek első felében kialakult helyzetnek.

Zlinszky János jogászprofesszor arra mutatott rá, hogy máig nem sikerült elérni a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek minimális jogainak biztosítását, az alkotmányban garantált jog- és szociális biztonság több eleme nem valósul meg a gyakorlatban. Az igazságosabb és testvériesebb világ még várat magára.

Tomka Miklós szociológus a körlevél fogadtatásáról szólva megállapította: egy ilyesfajta egyházi megszólalás olyan társadalmat feltételez, amely plurális, az együttműködésre épít, és természetesnek veszi, hogy az egyház is részese kíván lenni a társadalom alakításának.

Ez a magatartás Európa keleti felén nem magától értetődő. Ugyanakkor éppen Kelet-Európában számít az egyház még mindig a legnagyobb tömegszervezetnek.

A körlevél - bár jelentős és pozitív visszhangot váltott ki - mégsem tudott igazán kovásszá válni a magyar társadalom alakításában. Ennek legfőbb okát többen is abban látják, hogy hiányzik az egyházban és a civil életben az az intézményrendszer, amely folyamatosan napirenden tudja tartani ezeket a kérdéseket, másfelől hiányoznak azok a szellemi műhelyek is, amelyek segítségével keresztény értelmiségi válaszok születhetnek a felmerült gazdasági és társadalmi kérdésekre.

Lukács László piarista szerzetes, a jubileumi konferencia házigazdája úgy fogalmazott: a magyar katolikus egyház elmúlt tizenhat évére visszatekintetve az 1991-es pápalátogatás és ennek a körlevélnek a megjelenése a kevés számú "csillagórák" közé tartozott. Mindkét alkalommal - ha más-más módon is - sikerült megszólítanunk a társadalmat. Amikor nemcsak evangelizációs programmal állt elő az egyház, hanem a II. vatikáni zsinat szellemében az emberek e világi boldogulásáért is felelősséget vállalt - az egész társadalmat megszólítva.

(kt/MK)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu