|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Létezhet-e egyház közösség nélkül? Ezzel a címmel rendezett konferenciát megalakulásának tizenötödik évfordulója alkalmából a Katolikus Ifjúsági Alapítvány (KIA) május 19-e és 20-a között Domaszék-Zöldfáson. Az alapítvány 1991-ben azzal a céllal jött létre, hogy technikai hátteret, anyagi támogatást és koordinációt biztosítson a szeged-csanádi egyházmegyében működő vallásos ifjúsági közösségeknek. Ahogyan Mészáros Andrea, a KIA ügyvezetője nyitóbeszédében elmondta, napjaink média- és tömegkultúrája jelentős hatással van a fiatalok gondolkodásmódjára és erősen hozzájárul ahhoz, hogy már fiatalon elszigetelődjenek egymástól. Egy 2002-ben készült egyházmegyei felmérés szerint az itt élő középiskolások hatvan százaléka nem érzi úgy, hogy tartozna valamilyen közösséghez. A közösségi léthez tartozó értékeket - barátság, szeretet, szerelem - mégis a legfontosabbak között tartják számon. Az egyházmegye ifjúságpasztorációs programja keretében - mely Felrázás Terv néven ismert - a KIA igyekszik lendületes, játékos vagy komoly programokat szervezni, amik által több korosztály is átélheti az együttlét, a közösségre találás örömét. A konferenciának kettős célja volt: egyrészt visszatekintés az elmúlt tizenöt év munkájára, sikereire és tanulságaira, másrészt pedig a szakmai program által, az egyházban folyó közösségszervezési kezdeményezések megismerésével segíteni a résztvevőket hasonló tevékenységükben. Kondé Lajos, a KIA kuratóriumi elnöke köszöntőjében kifejtette, hogy az egyház nincs bezárva a templomokba, sőt meg kell mutatnia, hogy a szakrális tevékenysége mellett az élet minden területén jelen van -; ennek kiváló módja a közösségek létrehozása, éltetése és támogatása igényes módon és korszerű eszközökkel. Történeti áttekintésként a magyarországi keresztény közösségek XX. századi formálódásáról, diktatórikus szétverésükről és újraindulásuk nehézségeiről Dénes Zoltán, újirázi plébános és a debreceni egyetem tanára beszélt. A KIA munkáját anyagilag és szakmai tanácsokkal is segíti 1998 óta a Renovabis nevű német alapítvány, melynek célja a kelet-európai országok keresztény szervezeteinek és kezdeményezéseinek támogatása. A Renovabis képviseletében Markus Leimbach pályázati igazgató vett részt a konferencián. A magyar helyzetet úgy jellemezte, mint amelyben a hívek és a plébánosok gyakran egymással szemben állva vagy a másik mellőzésével akarnak eredményeket elérni, nem pedig együttműködve. Mindkét fél részéről változásra van szükség, de a felelősség a papoké - nekik kell motiválni, mozgatni a rájuk bízott híveket, hogy jól működő közösségek jöhessenek létre. Orosz István kárpátaljai görög katolikus parókus feleségével és egy ifjúsági hittanosával a kis települések közösségépítéséről osztották meg tapasztalataikat. Kiemelték a faluközösségek összetartását és az egymásért való munkát, segítőkészséget, mely által mindannyian gazdagodnak, erősödnek. A dél-baranyai cigánymisszió helyzetéről Lankó József alsószentmártoni plébános és két munkatársa számolt be. A cigányság kulturális és világszemléleti különbözősége miatt nem könnyű őket megérteni, de aki belelát az életükbe rájön, hogy milyen összetartó, családszerető és vallásos közösségről is van szó. Fontos lenne, hogy az egyház felfedezze a cigányság élő hitét és a bennük lévő vallási bázist. A nagy tanyakörzettel rendelkező falu, Csengele pasztorációjáról számolt be Katona Attila lelkipásztori kisegítő, aki feleségével és gyermekeivel él a kis falu plébániáján. A hitoktatás egyre kevésbé bizonyul hatásosnak, ezért másként kellett megszervezni a település közösségi életét. A tanyasi életforma jellege miatt a rendszeres programok nehezen működnek, inkább az új tartalmakkal megtöltött alkalmi rendezvényekre sikerült több résztvevőt elcsábítani, például a templombúcsúra, egyházközségi napokra, Taizé imaórára, szentségimádásra, kirándulásokra, táborokba. A konferencia keretében a Nemzetközi Üzleti Főiskola két oktatója: Tornay M. Petra iskolanővér és Guba András piarista szerzetes szakmai tréninget tartottak, amelyen módszereket mutattak a csoportfolyamatok megismeréséhez, illetve szituációs feladatokon keresztül ismertették meg a közösségek természetes belső jelenségeit. Az alapítvány ünnepi megemlékezésén Gyulay Endre megyés püspök elmondta, hogy akkor könnyebb az egyházi vezetők dolga, "ha elegendő normális segítőt sikerül találniuk maguk mellé". Az ifjúsági munkával a jövőt építjük, s feladatunk egy pogány világban végzendő misszió. Márton Gábor
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|