Különbségeink gazdagítanak

A Keresztény Munkásifjú Mozgalom távlatai

Különbségeink gazdagítanak! Ez a mondat Dom Serafimtól, Leiria-Fatima püspökétől hangzott el azon a portugáliai találkozón, amelyen nyolc ország fiatal keresztény munkásai töltöttek el egy hetet, hogy megosszák egymással az őket delegáló nemzeti mozgalmak tapasztalatait, és országokat összekötő hálót szőjenek.

A Keresztény Munkásifjú Mozgalmat (JOC - Jeunesse Ouvriére Chrétienne) a XX. század elején alapította egy belgiumi katolikus pap, Joseph Cardijn. Szomorúan látta, hogy a széles munkásréteget az egyház szinte teljesen elvesztette. Cardijn felismerte, hogy ezek a fiatalok nincsenek tudatában istengyermekségükből fakadó méltóságuknak, hiszen akkora űr tátong az általuk megélt valóság és az egyház "szaknyelven" megfogalmazott tanítása között. Az általa kidolgozott "Revision Vitae" módszerével a legegyszerűbb inas is saját élete alakítójává válhatott. A válasz rövid időn belül ezreket mozgatott meg. Európa országaiban egymás után alakultak meg a nemzeti mozgalmak.

Magyarországon a munkásfiatalokkal való törődés már Cardijn fellépése előtt elkezdődött, de az ő tevékenysége serkentően hatott a magyar mozgalomra is. 1948-ban - mint annyi más kezdeményezést - ezt is betiltották. Az 1990-es évek elején indult újra a mozgalom: Szászi Balázs vezetésével maroknyi fiatal próbálkozott azzal, hogy a hitből megismert igazságokat és mindennapi munkáséletük tapasztalatait megvizsgálva és értékelve, közösen cselekedjenek egy jobb világért. A magyar mozgalom felvette a kapcsolatot az európai társszervezetekkel, és az együttműködés egyre gyümölcsözőbb lett. 2004-ben elhatározták a tagszervezetek, hogy az egész világra kiterjedő kérdőívezésbe kezdenek, hogy a dolgozó fiatalok helyzetét jobban megismerjék. Európában tíz ország vett részt ebben a kampányban. 2006. május elején Portugáliában rendezték meg az európai mozgalmak koordinációját, amely a tapasztalatcserén túl képzési alkalom is volt. A résztvevők a munka spiritualitásáról, illetve a szakszervezetek tevékenységéről hallgattak érdekes előadásokat. A munka becsületének legnagyobb bizonyítéka Jézus személyes élete - hangzott el az egyik előadásban. Ő maga is munkásként élt nyilvános működéséig. Tanítványainak munkásokat hívott, példabeszédeiben dolgozó emberekről beszélt. Ennek ellenére meglehetősen kevesen ismerik az egyház szociális tanítását. A Rerum novarumtól kezdve több pápai megnyilatkozás kifejezi, hogy a munka az ember méltóságának része. A kereszténység üzenete a munkás munkájának megbecsülése.

Bár a kérdőívezés nem fedte le Európa minden országát, megdöbbentő volt a munkásfiatalok helyzetének hasonlósága a különböző országokban: a közösségi élet általában nagyon alacsony szinten van, a fiatalok igazságtalan körülmények között kényszerülnek dolgozni, legtöbbször bizonytalanságban és céltalanul. Keresztényként hogyan reagálunk erre? Széttárjuk a karjainkat, és azt mondjuk, hogy ez a globalizáció. Vagy inkább cselekszünk együtt? Európai szinten csak összefogással és közös cselekvéssel érhetünk el eredményt. A döntéshozók figyelmét szeretnénk felhívni azokra a tapasztalatokra, amelyeket mi, dolgozó fiatalok a mindennapjaink során, saját kis életterünkben megélünk. Ennek egyik megjelenési formája lesz 2007 augusztusában egy ötszázfős európai tábor Franciaországban, ahol a különböző országok mozgalmainak aktivistái és barátai közös üzenetet fogalmaznak majd meg.

Cardijn legfontosabb üzenete így szólt: "Adjatok nekem vezetőket, és én felemelem a világot." A mozgalmak egyik legfontosabb feladata a fiatal vezetők képzése. A magyar mozgalomban nagy előrelépés, hogy az aktivisták kidolgozták és elkezdték a vezetőképzést. Ez adja a reményt, hogy egyre több olyan közösség, csoport jön létre, amelyben munkásfiatalok vesznek részt, és a II. vatikáni zsinat tanításának megfelelően világi apostolokká válnak.

Gyurisné Hutter Katalin

Szegedi Anikó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu