|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Kőbe zárt imádság Következő állomásán, a berlini magyar nagykövetségen tekinthető meg november 30-tól Gránitz Miklós fotóművész A magyar történelem nagy múltú templomai című vándorkiállítása, amelyet Csorba László művészettörténész a következő szavakkal méltatott:
Mindenfajta civilizáció bölcsőjénél ott találjuk a meggyőződést: az ember nincs egyedül a világban. A tudomány azonban ma még nem képes megmondani, hogy honnan származhat ez az elképzelés. Vajon úgy születik együtt magával az emberi értelemmel, hogy éppen ez az embernél nagyobb - mondjuk ki: isteni - erő ülteti el az újszülött lelkében a nála hatalmasabb akarat létének tudatát? A vallásos meggyőződésűek mindenesetre ezt állítják.... Ha nálunk erősebb akarat munkálkodik a földön, akkor az a hely, ahol ez történik, fontosabb a többinél. E helyeken különleges szertartások segítségével újra felidézhető az isteni erő megnyilvánulása (görög szóval: epifánia). Mivel pedig az így szerzett élménynek közösségteremtő ereje van, a helyet, ahol mindez átélhető, különlegesnek - újabb szóval "szentnek" - kezdte tekinteni az emberi emlékezet. Ez a tér lett a közösségi élet központja, köréje települt a falu, majd a város, köréje épült az ország. A szent tér bekerítve: a templom. A templom előbb szellemi, majd idővel hatalmi központ is, a tudás őrzője, mindenfajta közösségi szervezet előképe. Nem kétséges, hogy a modern időkig nem létezett olyan nagyobb emberi közösség, amelynek valamiképp ne a templom állt volna a középpontjában. A magyar nemzet történelmét sem lehet megérteni templomaink története nélkül. Amikor Gránitz Miklósérzékeny kamerájával megörökítette a Kárpát-medence vallásos műemlékeinek legjavát, sajátos történelmi olvasókönyvet alkotott. Minden katolikus, protestáns és ortodox templom, minden zsinagóga és imaház sorsa egy-egy szál abból a hatalmas szőttesből, amelyen megjelenik a Kárpát-medence népeinek ezeresztendős története. sy
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|