Az Olvasó írja

A tápai kápolna

Az 1964-ben lezárt tápai öregtemetőben áll az 1880-ban a Kármel-hegyi Boldogaszony tiszteletére fölszentelt parasztbarokk kápolna. Külső szépségét emeli a deszkatorony és a félköríves szentély, s annak színes ablakai. A belsejét kezdetektől fogva a puritán egyszerűség jellemzi. A XIX. századból való olajfestmények, szobrok éppúgy megtalálhatók itt, mint a XX. század elejéről származó szentképek. Maga az oltár egykorú szakrális fogadalmi tárgyakkal van ékesítve. Másolatát találjuk itt a passaui Mariahilfe kegyképnek, s megannyi hiteles szent- és kegyképnek. Kivételes értéket képviselnek Miklós Jakó István (ahogy a tápaiak nevezték: Fütyű Pista bácsi) szentföldi és római zarándokútjai alkalmával hozott kegytárgyai és kézzel írott jegyzetei.

Miklós Jakó István (1838-1895) buzgalmával és a falu népének segítségével épült tehát éppen százhuszonöt évvel ezelőtt a temetői kápolna. Mellette volt a remetelak, és ebben lakott a "tápai szentembörként", illetve "temetői embörként" tisztelt, táltos hírében álló búcsúvezető és gyógyító "Fütyű Pista bácsi".

A legidősebb tápaiak még emlegetik, hogy az oltárt Ferenc József adományozta, aki hiteles források tanúsága szerint járt a kápolnában. Ő ugyanis, mint családja tagjai, a karmelita rend világi közösségének, azaz harmadrendjének volt a tagja. Közismert talán, hogy a rend tagjainak az útjukba eső kármel emlékhelyeket meg kellett látogatniuk. Az emlékezet szerint a gyógyító tudománnyal megáldott "szentembör" Ferenc József feleségét, Erzsébetet is gyógyította: a súlyos köszvényt imával űzte ki belőle. Az oltárt hálából a császár készíttette.

A kápolna, amelyben gyakran megfordult vendégeivel Bálint Sándor néprajztudós is, a tápaiak gondozására bízatott az eltelt százhuszonöt év alatt. Tapasztották, meszelték, s a mindenkori temetőcsősz és sírásó, aki a mellette épült "kúdúsok házában" lakott, harangozott a nap szakaiban és temetések idején. Berendezési tárgyait a szegedi egyetem néprajz tanszékének hallgatói vették nyilvántartásba Barna Gábor tanszékvezető egyetemi tanár irányításával.

A kápolnában nyáridőben, Kármel-hegyi Boldogasszony (július 16.) napjától szeptember utolsó keddjéig van esti mise. Legtöbben talán a tápai "Misa búcsú" napján látogatják. Ilyenkor virágözön ékesíti a népi műemlék jellegű kiskápolnát, amelyet szorgos asszonykezek gondoznak kívül-belül, s hagyják örökül a következő nemzedékre.

ifj. Lele József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu