Magyarország: missziós terület

Közös gondolkodás napjaink evangelizációjáról

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tanulmányi napot tartottak a múlt héten az oktatási inztézmény és az Isteni Ige Társasága (verbiták) közös szervezésében. A konferencia a negyven éve kiadott Ad gentes... kezdetű zsinati dokumentum kapcsán a miszszióról szólt, s ezen belül hazánkról, amely az elmúlt évtizedekben - Európa más országaihoz hasonlóan - missziós területté vált.

A szimpózium első részének közreműködői elsősorban a téma elméleti megalapozását adták. Az előadók szóltak az egyház alapvető missziós feladatáról, a misszió történetéről, a hozzá kapcsolódó zsinati dokumentumokról, pápai megnyilatkozásokról, az "evangelizációs szemlélet" alakulásáról, továbbá azokról a negatív hatásokról, amelyek a mai társadalomban érintik a hitterjesztés és a keresztény kultúra ügyét.

Mindenki egyetértett abban, hogy az egyháznak válaszokat kell adnia azokra a - nem sajátosan magyar - kihívásokra, amelyeket Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dogmatikaprofesszora foglalt össze a teológia szempontjából egy lelkipásztorok, teológusok körében végzett "rögtönzött közvélemény-kutatás" alapján. A vallásosság jelentőségének gyöngülésében szerepet játszik a szabadság fogalmának félreértelmezése, az Isten kérdésében állást nem foglaló agnoszticizmus, a multikulturális közegben a mindent megkérdőjelező relativizmus és az ateizmust "dogmává emelő" szekularizmus. Jóllehet az emberekben él a megváltás utáni vágy, az üdvösség keresésekor - egy új vallásosság jegyében - különböző, sokszor félrevezető utakat választanak.

A többségében fiatal hallgatók körében a legnagyobb sikert kétségkívül Tomka Miklós vallásszociológus előadása aratta, aki - statisztikai adatok bemutatásával - pontos látleletét adta a mai magyar vallási helyzetnek. Eszerint csökken a hagyomány jelentősége, az egységes (keresztény) kultúrát a pluralizmus váltotta fel. A társadalomban, a mindennapokban már nincs jelen a hit, csupán az egyén életében játszik - sokszor ott is csak marginális - szerepet. Tomka professzor szerint azonban nem elvallástalanodásról van szó, helyesebb "szerkezetváltásról, individualizációról" beszélni. A harmadik évezred elején korszakváltás tanúi vagyunk - mondta a szociológus. - Tudomásul kell vennünk, hogy a korábbi, úgynevezett keresztény társadalomnak egyszer s mindenkorra vége. Az evangélium hirdetése minden vallását gyakorló ember missziós feladata lett, ugyanis a keresztény igazságok ma már nem evidenciák: bemutatásra, bizonyításra szorulnak.

Lukács László piarista, a Sapientia főigazgatója ehhez csatlakozva jegyezte meg a katolikus iskolák szellemiségéről szóló előadásában: a misszió elsődleges feladata ma már nem a Krisztusban még nem, sokkal inkább a Krisztusban már nem hívők megszólítása.

Az MKPK sajtóirodájának vezetője, Szerdahelyi Csongor által vezetett délutáni kerekasztal-beszélgetés tanulsága szerint hazánk missziós terület, ahol a keresztények kisebbségben vannak. Az egyház feladata, hogy a hitigazságokat - a "hagyományos struktúrák" mellett - érthető módon, újszerű eszközökkel élve, a közösségekre, mozgalmakra építve közvetítse, különös figyelmet fordítva az úgynevezett rétegpasztorációra. Az itthoni hitterjesztő munkának minden bizonnyal lendületet adhat a 2007-ben Budapesten rendezendő városmisszió programsorozata.

Pallós

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu