LITURGIA

Az ünneplés rendje

A szinódus ajánlásai (3.)

Az eucharisztikus ünneplés méltóságának egyik alapja, hogy a közösség minden tagja tudatában legyen saját hivatásának: hogy tagja Isten népének, részese a királyi papságnak, és egy szent nemzet leszármazottja. (vö. 1Pét 2, 4-5,9) Mindazok pedig, akiknek e szent népen belül valamilyen feladat jutott osztályrészül, jelesül is a püspökök, a papok és a diakónusok, a szent rendnek megfelelő módon vegyék ki részüket az ünneplésből. A szinódusi ajánlások 25. pontja aláhúzza, hogy szükséges lenne a diakónusok, a lektorok és az akolitusok szerepének átgondolása, majd emlékeztet a püspökök liturgiát felügyelő szerepére egyházmegyéjük területén.

A pap figyelmes és áhítatos jelenléte a méltón végzett liturgiában az Eucharisztiában jelenvaló Krisztus iránti hit, imádság, csodálat és imádás kifejeződése, s mint ilyen, nagy ajándék lehet Isten népe számára. Minden gesztusa, szava és az éneklés az eucharisztikus misztérium szakralitásának kifejezője kell hogy legyen. A liturgikus szabályok megtartása a rítus harmóniája, a liturgikus öltözékek, edények és a szent helyek szépsége mind ezt jelzik, amihez sajnos hozzá kell tennünk, hogy minden silányság, giccs, igénytelenség az ünneplés szakralitása ellen való botrány.

Kívánatos, hogy a papság vezesse be a híveket a szertartáskönyvek és az érvényben lévő szabályok ismeretébe. Valódi katekézisre van szükség, amely képes elősegíteni a minél teljesebb részvételt, és egy hiteles liturgikus jámborság elősegítője lehet.

A 26. pont aláhúzza az egyházi rendelkezések szellemében egyre inkább megvalósítandó inkulturáció fontosságát.

A 27. tétel a szent művészet jelentőségére hívja fel a figyelmet, amely a szertartások lelki jelentését mintegy érthető és konkrét formába önti, megvilágosítja a lelket, megérinti a szívet, és formálja az akaratot. E javaslat az egyháznak arról a meggyőződéséről tesz ismét tanúságot, hogy elengedhetetlen feladat a hívek, a szeminaristák és a papság művészeti képzése, amely a szimbólumok nyelvének és az eltelt évszázadokban létrehozott liturgikus tereknek elmélyültebb megértése által segíti a misztagogikus katekézist is.

A 28. javaslat leszögezi, hogy a tabernákulumot a templom egy méltón kiemelt részén helyezzék el.

A 29. pont a tömegkommunikációs eszközök használatát taglalja, külön is említve az internetet. Ezek pozitív szerepe kétségtelen olyan emberek számára, akik egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy személyesen részt vegyenek szentmisén; a médiumok továbbá az előevangelizáció és az újraevangelizáció eszközei lehetnek az egyháztól távol lévők számára. A közvetítések esetében különös figyelemmel legyenek a hely és az ünneplés színvonalára: hiszen ezek az örömhír továbbításának alapvető szempontjai.

Káposztássy Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu