|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az etika a tudományos fejlődés árnyékában Az UNESCO főigazgatója a doppingellenes egyezményről és a bioetikai nyilatkozatról A jövő nemzedékek iránti felelősséget, illetve a kutatás szabadságát hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök a Tudomány Világfóruma megnyitóján a mút hétvégén Budapesten. Az idei fórumon mintegy nyolcvan országból közel négyszáz külföldi meghívott - köztük több Nobel-díjas tudós - és százötven magyar vendég találkozott. Az első tudományos világfórumot szintén a magyar fővárosban rendezték meg 2003-ban.
A fórum célja, hogy a tudósok és döntéshozók együtt vitassák meg a tudomány szerepét a mindennapi életben, és megvizsgálják a tudományos tevékenység során felmerülő etikai kérdéseket - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a múlt heti megnyitón. Beszédében rámutatott, hogy a XXI. században sokkal inkább, mint korábban, a tudomány határozza meg a világ alakulását. A megnyitó ünnepségen Macura Koicsiro, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezetének (UNESCO) főigazgatója, mint a rendezvény társszervezője, örömét fejezte ki, hogy a fórum keretében ünnepelhetik meg az UNESCO által kezdeményezett Tudomány Világnapját (november 10.), amelynek idei mottója: A tudomány a békéért és a fejlődésért. Macura Koicsiro az UNESCO törekvéseiről szólva újságíróknak elmondta: a globalizáció nyomában számos új probléma vetődik fel, ugyanakkor a folyamat előnyökkel is szolgál az emberiség számára, és az ENSZ szakosított szervezete arra törekszik, hogy ezeket az előnyöket tegyék elérhetővé a lehető legtöbb ember számára. Ezzel párhuzamosan a globalizáció által felvetett problémák következményeit meg kell próbálnunk mérsékelni - tette hozzá a főigazgató. Korszakalkotónak nevezte a már tizenhat UNESCO-tagország által ratifikált, közelmúltban elfogadott doppingellenes egyezményt (konvenció), amely az első globális hatályú konvenció, és mint ilyen, jogi kötelezettségeket tartalmaz. "Sokan bíznak abban, hogy a jövő év februárjában kezdődő torinói téli olimpiai játékok idejére hatályba is lép az egyezmény, ehhez összesen harminc ország jóváhagyása szükséges" - mondta. Az UNESCO főigazgatója szólt arról a bioetikai nyilatkozatról is, amelyet szintén a közelmúltban fogadott el a nemzetközi szervezet. Ez a nyilatkozat - amely ebben a témában már a harmadik - a tudományos fejlődés mellett a bioetikát és az emberi jogokat helyezi előtérbe. Ennek hátterében az a megfontolás áll, hogy a felgyorsult tudományos haladás mellett elmaradnak az azzal kapcsolatos etikai megfontolások - hangsúlyozta Macura Koicsiro, és hozzátette: az UNESCO meggyőződése, hogy ennek a két elemnek egymás mellett kell haladnia. A főigazgató kifejtette, hogy a bioetikai nyilatkozat, mint ilyen csupán normatív irányelveket tartalmaz, amelyek nem kötelezőek. Nincs ugyanis konszenzus ezekben a kérdésekben - magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy amikor az UNESCO az ENSZ-ben megpróbált egy emberi klónozást tiltó egyezményt elfogadtatni, kísérletei kudarcba fulladtak. "Sajnos még nem érett meg a helyzet arra, hogy a bioetikai kérdéseket jogi következményekkel is járó egyezmény (konvenció) keretében szabályozzuk, de meggyőződésem, hogy az UNESCO-nak folytatnia kell ez irányú erőfeszítéseit - mondta a nemzetközi szervezet második alkalommal újabb négy évre megválasztott főigazgatója. (körössy)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|