A szemlélődő és cselekvő lét egységében...

Rendtörténeti konferencia a ciszterciekről

A ciszterci rend a tudományok terén is maradandót alkotott - erről tanúskodik a zirci apátság könyvtára is

A köztudatban úgy él, hogy a ciszterci rend a bencés rendből vált ki - annak szigorúbb, reformált közösségeként. Ez már csak azért sem pontos, mert amikor 1098-ban megalapították Citeaux (Cistercium) monostorát, még nem lehetett jogi értelemben bencés rendről beszélni. Szent Benedek nem rendet alapított, csupán regulát írt szerzetesi közösségek számára - ennek tiszta hagyományát követik a ciszterci szerzetesek is. E régi, monasztikus rend múltját és jelenét mutatta be november 7-én és 8-án A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában című konferencia, amely a PPKE Bölcsészettudományi Kar Új és Legújabbkori Történeti Tanszékén működő Művelődéstörténeti Műhely 2002 óta immár hagyományos rendtörténeti konferenciasorozatának idei rendezvénye volt.

Brückner Ákos Előd első órája a budai Szent Imre Gimnáziumban - ma már történelem

Az előző években a ferences, a domonkos és a jezsuita rendet mutatták be a konferenciák, jövő őszszel a pálosok kerülnek sorra.

A ciszterci rend hosszú utat tett meg az ősi, elszigetelt völgyekben épült monostori élettől a mai, iskolákat és plébániákat vezető közösségi létig. "A konferencián neves szakemberek, egyetemi oktatók, rendtagok és doktorandusz hallgatók a történettudomány, a régészet, az irodalom, a művészettörténet, a zene és más tudományok szemszögéből mutatták be a rend történetét a középkortól napjainkig - számolt be a kétnapos rendezvényről Guitman Barnabás egyetemi tanársegéd, a ciszterci konferencia szervezője. - Az előadások mellett Bartók IstvánMennyek Királynője című munkájának könyvbemutatója, illetve Móser Zoltán fotóművész Boldog örökség című fényképkiállítása Magyarország középkori templomairól színesítette a programot. A rendezvény előadásait és kapcsolódó anyagait - az előző konferenciákhoz hasonlóan - kötetben is meg szeretnénk jelentetni."

A ciszterci szerzetesek, elvonultságuk ellenére, kezdetektől nagy köztiszteletben álltak: a kortársak fölismerték életmódjukban azt, amire maguk is vágyakoztak, az egyszerű, szerény, imádságos és dolgos életet. A XVI-XVII. századi Magyarországon különösen népszerű volt a rend, és híres apátjuk, Clairvaux-i Szent Bernát. Énekeskönyvek himnuszai, irodalmi alkotások, kódexekben megmaradt elmélkedések őrzik a Szent Bernát-i lelkiség maradandó hatását. Erről is szó esett a konferencián többek között Korondi Ágnes, Medgyesy-Schmikli Norbert és Szabó Péter előadásában.

De az építészet, a természettudományok és az oktatás terén is fontos szerepet töltött be a ciszterci rend az elmúlt évszázadokban. Szerencsés Róbert például a rend magyarországi letelepedésével meginduló kerengőépítkezésekről tartott előadást, Földvári Sándor pedig bemutatta, milyen nagy szerepet töltött be az egri ciszterci gimnázium Kárpátalja életében kultúraközvetítő, európai szellemiségű oktatásával.

Sorolhatnánk tovább a neves előadókat, akik rávilágítottak, milyen meghatározó szerepe volt és van a cisztercieknek Európa és hazánk történelmében, kultúrájában. Ugyanakkor a rend soha nem szakadt el eredeti monasztikus hagyományaitól, imádságos lelkületétől, amely a szemlélődő és a cselekvő életet csodálatos egységbe forrasztotta.

kácser

(Az illusztrációk a Ciszterciek című albumból valók)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu