Szólj hozzá!

Ha a hónap témája felkeltette érdeklődésedet, fogalmazd meg bátran és röviden (!) a véleményedet, és küldd el nekünk levélben (1053 Budapest, Kossuth L. u. 1.) vagy e-mailben (ujember@katolikus.hu) "Szólj hozzá!" jeligére. Véleményedet meg is jelentetjük, amennyiben ehhez hozzájárulsz. Várunk témaajánlatokat is.

Szeptemberi témánk: A kedvenc templomom

Életemben először akkor indultam misét megfigyelni, amikor középület tanszéken két féléves feladatként merész húzással a templomtervezést választottam. A rendszerváltás hajnalán az előző évfolyam munkái közt ugyanis felfedeztem ilyen funkciójú épületet is. Kellően izgalmas, de nem kimerítő feladatnak ígérkezett ez a nekem addig teljesen idegen, titokzatos téma. Belerágtam magam a szakirodalomba, különösen a magyar építészettörténeti vonatkozásokba; s persze személyes tanulmányozásnak vetettem alá a mise folyamatát is. A jó Isten pedig sokszorosan meghálálta érdeklődésemet - utólag mondhatom.

Az épületet az újpalotai lakótelepre terveztem (máig az egyetlen a fővárosi lakótelepek közül, ahol még nincs istenháza). A kezdeti egzaltált formai megoldások után májustájban valami érdekeset sikerült megfogalmaznom. El lehet képzelni, ahogy két kezünkkel vizet tartunk, vagy ahogy éppen lefele fordítva, elrejtünk kezünkkel valamit. Az utóbbihoz hasonlónak gondoltam a templomom: az ölelően íves, függőleges - kívül fehér, belül vörös tégla - falak, és az azok kontúrját követő bordázatú (a vízbe csobbant tárgy koncentrikus íveire emlékeztető) fa tetőszerkezet két karéja a két kéz. Közte pedig a gerincvonal felülvilágító-során és a bejáratnál és a szentély falán folytatódó ablaksávon áradó fényözön - a két nyíló kéz mentén beömlő világosság.

Igen, a templomban belecsöppenhetünk Isten tenyerébe; fölfele zuhanva a kegyelemesőben...

Plichta Adrien

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu