|
|
KÖNYVESPOLCRA Hogy hitem legyen Régi, mindig megújuló tisztelettel és szeretettel gondolok Andrásfalvy Bertalan professzorra. A Tápé monográfia (1969-1970) gyűjtése idején ismertem meg. Azonnal föltűnt kivételes embersége. Idősekkel való beszélgetéseink közben hamar világossá vált előttem a hitében élő, a tudomány és egyáltalán az élet előtti mély alázata. A Hogy hitem legyen című kötetben Heidl György beszélget vele. Válaszaiból megismerhetjük nagy múltú családját, személyes sorsának fontos állomásait, életének lelki és hitbéli kiteljesedését. Gyermekkora óta őrizte szülői örökségként kapott hitét, bölcsességét és kitartását, amely az általa áldásként megélt nehézségeken is átsegítette. Találkozásai kivételes tanárokkal, művészekkel, tisztes parasztemberekkel, kíváncsisága és elkötelezettsége a magyar nemzet sorskérdései iránt egyengették szellemi érlelődését, vezették őt a néprajztudomány felé. A tárgyi és szellemi néprajz ugyanúgy érdekelte, mint az emberi lélek misztériuma. Könyvét olvasva talány számomra, hitvallása és meggyőződése miatti politikai szorongattatása alatt is miként maradt ereje kedves témáit kutatni, publikálni. Az 1989-es politikai átalakulásnak - mint népismerő és néprajztudós - tevékeny részese volt. Kultuszminiszterként esélyt érzett arra, hogy jobbító szándékait az ország boldogulása érdekében megvalósítsa, ám a bátor kezdeményezéseivel keltett értetlenség és ellenkezés erősebbnek bizonyult. Értékrendjét és céljait azonban nem törték meg, mint ahogy hite és reménye is erős maradt abban, hogy az útjukat kereső emberek egymás iránti őszinte szeretetükben találhatnak igazi megnyugvásra, beteljesülésre. Egy jó interjúkötet nemcsak a beszélgetőpartner életének "külső" eseményeibe enged betekintést, de közelebb hozza olvasójához az embert is. Andrásfalvy Bertalan őszinte vallomása épp ezáltal teszi gazdagabbá olvasóját. (Hogy hitem legyen - Kairosz Kiadó, 2005.) Ifj. Lele József
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||