|
|
"Merjünk magyarok lenni" Nagy sikerű EMI-tábor Gyergyószentmiklóson
"Merjünk magyarok lenni!" - ezzel a mottóval hirdették meg gróf Teleki Pál szellemiségében az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság augusztusban rendezett első nyári táborát. A táborba Erdélyből, Partiumból, Magyarországról, Délvidékről és Felvidékről érkeztek táborlakók. Mikor érkezik el a magyarság feltámadásának napja? - tette fel a kérdést Hajdó István gyergyói főesperes megnyitó beszédében. "Az igazság apostolai azok, akikre nekünk igazán szükségünk van", mondotta, és Márton Áron püspök és Szabédi László tragikus körülmények között elhunyt költő magyarságtudatát említette példaként, akik népük sorsáért aggódtak egész életükben.
Áldás, népesség mozgalom Nagysikerű előadást tartott Csép Sándor újságíró, Csíki Sándor, a Pro Família Transilvania Egyesület elnöke, és Majoros István népesedési szakértő "Áldás, népesség" címmel. Csép Sándor rámutatott: Désháza az egyetlen település, ahol a születések száma nagyobb, mint az elhalálozásoké, s ez, véleménye szerint, a szeretet gyakorlásának köszönhető. Hiszen a szeretet óriási energiákat mozgósít. Az Áldás, népesség mozgalomról elmondta: a népességfogyás mérséklését, megállítását, majd e folyamat megfordítását tűzték ki célul. - Merjünk nagycsaládot vállalni! - hangzott el a szabadtéri előadások végén. Aki rajongásig szerette Erdélyt Wass Albert életéről, munkásságáról szólt két jeles történész: Vekov Károly és Raffay Ernő, valamint Sántha Attila író. Vekov Károly, aki az író ellen 1946 tavaszán lefolytatott népbírósági pert kutatja, megállapította: Wass Albert rajongásig szerette Erdélyt, s e szeretete nem szűnt meg haláláig. Sokak szemében már ez is bűnnek számított. Az előadó kitért arra, hogy az Amerikába emigrált írót a Securitate megbízásából megpróbálta meggyilkolni két szekus, akiket elfogtak ugyan, de hamarosan elengedték őket, mert diplomata-útlevéllel rendelkeztek. Az előadó hangsúlyozta: óriási felelősség hárul a fiatalabb történésznemzedékre, hiszen az ő feladatuk lesz a történelem újraírása, a hazugságok, az elhallgatások és a hamisítások helyreigazítása. Vekov Károly bejelentette: Wass Albert fiai apjuk ügyében perújrafelvételt kértek, melyben a jogi képviseletet Kincses Előd ügyvédre bízták.
Raffay Ernő történész Trianon jóvátételéről, elszalasztott és jövőbeli lehetőségeinkről szólt. Előadásában kijelentette: Budapesten magyar érdeket képviselő kormányra lenne szükség! Felemelt fejű nemzetté kell válnunk! Nagy érdeklődés közepette tartotta meg előadását Koltay Gábor filmrendező, a Trianon című film alkotója. Nincs annyi rendőr, hogy minden gondolat mellé állítsanak egyet! A nemzettudat hiányosságairól szólva kijelentette: a nemzet jelentős része nem ismeri saját történelmét. A nagyvilágban még kevésbé ismernek bennünket. Ennek ellentételezésére javasolta, hogy a Trianon-filmet mutassák be a magyar nagykövetségek a világban. A jövőt illetően Koltay rámutatott: a történelem folyamatosan formálódik. 2006-ban változik a magyar kormány. Reményei szerint eddig nem szerepeltetett történészek is szóhoz jutnak majd. Mint mondta, felemelt fejű, öntudatos nemzetté kell válnunk, mert az effajta "tömeg" nem lökdöshető ide-oda. A trianoni döntés semmis! Az erdélyi magyarság autonómiájának esélyeiről több előadó szólt. Sánta Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke kijelentette: megmaradásuk egyetlen esélye az önrendelkezés. Véleménye szerint az erdélyi értelmiségnek radikalizálódnia kell. Toró T. Tibor RMDSZ-es (reformplatform) parlamenti képviselő felidézte küzdelmeik kezdetét, az 1992-es Kolozsvári nyilatkozattól kezdve a Tőkés László püspök által kezdeményezett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd ezt követően a Székely Nemzeti Tanács megalakulásáig.
Eva Maria Barki nemzetközi jogász előadásában kifejtette: minden népnek joga van az autonómiára. Az önrendelkezési jog alapvető érték, e nélkül nincs működőképes demokrácia. Az autonómia-szakértő példaként említette a német egyesülést. Mint mondta, a környező népeknek, sőt a nagyhatalmaknak sem állt érdekében az egyesülés, próbálták ezt megakadályozni, mégis sikerült. Eva Maria Barki hangsúlyozta: az önrendelkezési jog minden népnek jár. Szabadon alakíthatják ki pártrendszerüket, továbbá képviselhetik kulturális és gazdasági érdekeiket. Egy és oszthatatlan a magyar nép Az előadó rámutatott: nincs romániai magyar kisebbség, csak magyar nép van, ezeréves identitástudattal és kultúrával. Példaként felhozta a krími tatárok esetét, akik a megalkuvó politika helyett bátran képviselték érdekeiket, s mivel a szülőföldjükön élnek, kijelentették: nem ők kérnek autonómiát, hanem ők adnak majd másoknak önrendelkezési jogokat. Eva Maria Barki hét év után először látogathatott Romániába, miután évekkel ezelőtt nemkívánatos személynek nyilvánították. A nemzetközi jogász nem lát érdemi változást Romániában az emberi jogok tiszteletben tartása terén, szemben több volt kommunista országgal. Példaként említette a táborban történt rendőri zaklatást, ahol igazoltattak minden táborból kilépőt, felírták az útlevelük számát és az autók rendszámát, levetették a magyar zászlókat, és gazdasági vizsgálatot rendeltek el a szervezők ellen. Ebben az országban még a félelem uralkodik - összegezte Barki asszony. Csak a fiatalok képesek kivívni az önrendelkezés jogát, mert bennük nem rögzült a Ceausescu-rezsim megfélemlítő mechanizmusa - mondta. Miért teremtette Isten az erdélyi magyarokat? Az EMI-táborban kiemelkedő lelki élményt jelentett a vasárnapi ökumenikus istentisztelet Ősz Előd református lelkész és Böjte Csaba ferences szerzetes közös szolgálatával. Ősz Előd hangsúlyozta: történelme során a magyarság akkor fejlődött és haladt a maga útján, amikor nagyjai leborultak Isten előtt, és kérték segítségét. Így volt ez Szent István korában, a kereszténység felvételekor, de a szabadságjogok kivívásakor Tordán, majd Bethlen Gábor vagy Kossuth Lajos idején. A trianoni tragédia során egységesen borultak le Isten előtt Erdély magyar püspökei, s így küzdöttek a magyarságért. A református lelkész hangsúlyozta: a leborulás nem megalkuvást vagy meghunyászkodást jelent, hanem Istenhez térést. Böjte Csaba atya arra buzdította a fiatalokat, hogy vegyék észre az élet szépségeit. Ne csak a nemzet siralmait ismételgessük, jó lenne, ha valaki megírná a nemzet örömeit is! Erősségünk az Istenben való örvendezés. A templomépítés, a gyermekszülés vagy a nemzetépítés öröm - mondta. "Ha Isten erdélyi magyarokat teremtett, azért tette, hogy nagyra nőjünk. Merjünk legszebb gondolatainkra igent mondani! Persze az örvendezés mellett a kereszthordozás szentel meg bennünket." A tábor fő célja volt, hogy összefogja azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják nemzeti értékeink és hagyományaink ápolását, a magyar nemzet történelmének, irodalmának ismeretét, ugyanakkor érdeklődéssel követik a jelenlegi erdélyi magyar közélet alakulását, illetve annak fontos problémáit. Az Erdélyi Magyar Ifjakról Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: az EMI-hez olyan fiatalok csatlakoztak, akik történelmünk, értékeink, kultúránk megismerésével és ápolásával tudatosan együtt akarják megélni magyarságukat. Az EMI életérzés, életcél, és az általuk egybeforrasztott közösség megnevezése. Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke hozzátette: - Egészséges nemzettudatú, ezáltal teljes értékű életet élő erdélyi magyar ifjúság elősegítésén fáradoznak. Véleményük szerint ez kulturális és gazdasági háttér megteremtése nélkül nem megy. A Trianon-dokumentumfilm vetítéseit az Erdélyi Magyar Ifjak indították el 2005. január 7-12-e között. Hét erdélyi városban - Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen - vetítették a filmet nagy sikerrel, mely után kötetlen beszélgetésre került sor Koltay Gábor filmrendezővel és Raffay Ernő Trianon-kutató történészszel, a film egyik "főszereplőjével". Minden helyszínen telt házas vetítések és fórumbeszélgetések zajlottak.
Az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai - néhány belső-magyarországi EMI-ssel kiegészülve - bátor fellépésükkel megakadályozták, hogy a NEM-es népszavazási kampány egyik élharcosa, a kormánypárti Eörsi Mátyás betegye lábát Bocskai István szülőházába. Az akció szervezői ezzel azt akarták jelezni, hogy megítélésük szerint az MSZP és az SZDSZ politikusainak, illetve a Gyurcsány-kormány tagjainak nincs keresnivalójuk az elcsatolt területeken élő magyarok között. Az Egyesült Magyar Ifjúságról A Kárpát-medencei magyar fiatalok által megalapított Egyesült Magyar Ifjúság nevű szervezet azzal a céllal jött létre, hogy választ keressen a XXI. századnak az egész magyar nemzetre ható kihívásaira, közösségbe szervezze a magyar ifjúságot, megerősítve kultúrájában és magyarságtudatában. A szervezet nemzetünk szebb jövőjének szolgálatában kíván tevékenykedni - a magyarságot ezeréves szállásterületén megőrizve és gyarapítva. A szervezet a Kárpát-medencei magyarság szállásterületének megfelelően négy területi egységből, régiók szerint működik: Magyarország, Partium, Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Délvidék. Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) tagjai aktívan részt vettek a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampányában. Szervezetük a népszavazás kiírása érdekében közel 7000 támogató aláírást gyűjtött össze, ezzel a csatlakozó szervezetek közül az EMI az előkelő második helyen végzett. A fiatalok szeretnék elérni, hogy minden magyar iskolába kerüljön legalább egy-egy Wass Albert-regény, ezzel elősegítve nemzetünk lelki és szellemi ébredését. Ebben segítségükre siettek az író fiai, akik mintegy 3000 darab kötetet ajánlottak fel erre a célra. Az erdélyi iskolákban a kötetek szétosztását ősszel az EMI-sek vállalják. Az EMI-táborban részt vett fiatalok és lélekben fiatalok gyarapodhattak nemzeti érzésben, tudásban, hagyományőrzésben, új barátságokat köthettek, s ha még emellett észrevették az erdélyi táj szépségeit is, lélekben még gazdagabban térhettek haza. Mint megtudtuk, a szervezők már a jövő év augusztusi táborozás számára is lefoglalták a helyszínt. Bíznak a jövőben. Frigyesy Ágnes (A szerző felvételei)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||