Az Olvasó írja

Ki a hiteles ember?

Ez év tavaszán, II. János Pál halálakor zarándokok sokasága kereste fel Rómát, hogy részt vehessen a nagy pápa temetésén. Vallásra, korra, műveltségre való tekintet nélkül - nem kis áldozatot meghozva - hajtottak fejet e hiteles ember előtt. Iskolánkban magam is megemlékeztem róla diákjaim körében.

A pápa személye kapcsán arra a kérdésre kerestük a választ, hogy ki a hiteles ember.

Aki valóra váltja tetteiben az erényeket, melyeket szavaiban hirdet; akinek élete példa; akit a jóság, a műveltség és a szenvedés halálérettre csiszolt. A jóságot ti is gyarapíthatjátok naponta; a műveltséget óráról órára, napról napra gyarapíthatjátok. Rátok is vár szenvedés - senki sem kerülheti el -, ez a jellemcsiszolás fájdalmas eszköze. Felkészülten fogadjátok; fegyelemmel, méltósággal viseljétek, mint Karol Wojtyla, II. János Pál pápa. Ez alkalomból szeretnék olyan emléket adni néktek, hogy évtizedek múlva is szívesen gondoljatok rá. A keresztény egységet egy ima kapcsolja össze: a miatyánk. E bölcs-csodálatos imát elmondom nektek öt nyelven. Latinul, ez az egyház hivatalos nyelve; olaszul, a Vatikán nyelvén; a szláv pápa iránti tiszteletből szlovákul (lengyelül sajnos nem tudok); németül, mivel most németóránk van, és magyarul, hiszen magyarok vagyunk. Az áhítat mellett figyeljétek a különböző nyelvek zenéjét: Pater noster... adveniat regnum tuum... sia fatta la tua volonta... hlieb nᚠkazdo denny dáj nám dnes... und vergib uns unsere Schuld... de szabadíts meg a gonosztól. Ámen"

Az áhítatos csend után meghatottan álltak fel, s vonultak ki a csengőszóra az osztályból. A szünetben lelkesen számoltak be iskolatársaiknak a ritka élményről.

Dr. Takáts Gizella

Budapest

Köszönet a hatvanéves Új Emberért

Több barátom véleményét is továbbítva ezúton jelzem, milyen nagy örömet szerzett a Hatvanéves az Új Ember című összeállítás. Kívánok a jubiláló lap minden munkatársának áldott és kedélyes munkát!

Olvasom a jövő évi zsebnaptár előkészületeit. Igen örvendenék, ha e praktikus kiadvány ismét tartalmazná a hold változásait és a mozgó ünnepek dátumait évekre előre. Köszönjük!

Dobos László

Budapest

Tudnunk kell egymásról

Erdélyi olvasó vagyok, aki, bevallom, annyira el voltam foglalva a saját kisebbségi sorsommal, hogy nemigen néztem körül, mi történt/történik a sorstársaimmal a többi országban. Fasang Árpád cikksorozata (Egy népszavazás hordaléka) sok új információval világít rá, hogy igenis szükséges tudnunk egymásról, arról, milyen gondokkal küzdenek testvéreink a Vajdaságban, a Felvidéken, Kárpátalján. Hiszen csak így lehet összehangoltan cselekedni. Ugyanakkor az is kiderült, hogy vannak, akik követik sorsunkat, törődnek velünk, s ez jólesik.

Fasang Árpád Erdélyről írt cikkei alapos helyzetismeretről tanúskodnak, a szerző ismeri a problémáinkat, még a többség által oly ügyesen elrejtett diszkriminációs lépéseket is, és több szempontból rávilágít a történtekre. Mindezt adatokkal, idézetekkel, mások véleményeivel is bőségesen alátámasztva. Úgy érzem, minél többen el kell olvasnunk a sorozatban megjelenő írásokat és el kell gondolkodnunk azokon.

László Afrodita

A véletlen és a szabad akarat

Nehéz megemészteni az Új Ember két cikkét (A pápa csillagásza, 2005. június 12.; A szökőár meg az Isten, 2005. augusztus 21-28.), mert alapvető kérdéseket vet fel, de elsiklik nehéz fogalmak felett.

A felvetett egyik kérdés az volt, hogy a természetben tapasztalható nyilvánvaló fejlődés, az evolúció, a véletlen műve-e, vagy az anyagba bevitt teremtés-program megvalósulása.

A válasz nehézségét jelen esetben az adja, hogy nem tudom, ki mit ért véletlenen. Egyesek szerint a véletlen csak látszat, az általunk nem ismert törvények következménye, amelyet viszont a valószínűség-számítás tételei szerint körül tudunk írni. Mások szerint létezik valódi, ismereti szintünktől független véletlen, vagyis következmények, amelyeket okok nem határoznak meg teljesen, csak legfeljebb statisztikailag. Nesze neked, Szent Tamás-i filozófia!

A másik felvetett kérdés az, hogy látja-e Isten előre a valódi, tényleges véletlen jelenségek eredményét? Kicsit közönségesen megfogalmazva a választ: ami előre nem látható, azt az Isten sem láthatja előre. Itt azonban a hétköznapi időfogalmunkban estünk hasra.

Lehet hogy már a pogány bölcselet is eljutott odáig, hogy a természetfeletti valóban természetfeletti. Mi ezt a kinyilatkoztatásból tudjuk. Meg azt is, hogy Isten a téren és időn kívül van. Érdekes tény, hogy száz évvel ezelőtt a fizikus rájött arra, hogy a tér és az idő csak az anyag öltözékének darabjai.

Isten tehát nem lát előre, hanem egyszerre látja a múltat, a jelent és a jövőt. Aki ezt nemcsak tudja, hanem megérti is, az nyomban felköltözhet az Olimposzra.

Ha homályosítani kívánnám a véletlen problémáját, akkor úgy fogalmaznék, hogy a véletlen az anyag szabad akarata. Ezzel a kérdést áttettem egy nehezebb területre. Mit jelent a szabad akarat? Szembe tud-e helyezkedni vele az ember az Isten akaratával? Úgy tűnik, hogy a bűn mélységéig igen. Különben milyen alapon sújthat minket a büntetés? Lemondott-e részben Isten a mindenhatóságáról, az emberi szabad akarat javára, mint azt egyes vallási tanítók gondolják?

A válasz inkább ott van, hogy miután kinyilatkoztatást kaptunk olyan dolgokról, amelyekre emberi okoskodással eljutni nem tudunk, az emberi értelem nem elégedett meg ennyivel. A keresztény bölcselet további kérdéseket tesz fel a kinyilatkoztatott igazságok részleteiről, sőt még válaszokat is ad ezekre. Azt azonban elfelejtjük, hogy az emberi értelem nem csalatkozhatatlan, még akkor sem, ha eléje tesszük a keresztény jelzőt.

Ha pedig valaki mindezekre mégis pontos választ tud adni, az számoljon vele, hogy szárnyai nőnek, és felemelkedik a teljes színről színre látásig.

Frivaldszky Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu