Szentírás-magyarázat

Az irgalom törvénye

Évközi 24. vasárnap - Mt 18,21-35

Isten a lét teljessége, ő az, aki van (Kiv 3,14), ő az igazság, a jóság és a szentség. Választott népe számára a mintakép: "Szentek legyetek, mert én szent vagyok" (Lev 19,2). A szentség fényében az ember meglátja a maga árnyékát: "Az igaz is hétszer vétkezik naponta" (vö. Péld 24,16). Napról napra megtapasztalja Isten megbocsátó szeretetét, mert ő "a gyengédség és az irgalom Istene, hosszan tűrő és nagy könyörületességű, aki megbocsát gonoszságot, vétket és bűnt, de aki előtt önmagában senki sem marad bűntelen" (vö. Kiv 34,6-7).

Jézus ennek a megbocsátó Istennek követésére buzdítja tanítványait: "Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas" (Lk 6,36). "Boldogok az irgalmasok, majd nekik is irgalmaznak" (Mt 5,7). De hol van az irgalmasság határa, hányszor kell megbocsátanom testvéremnek? Máté több helyen hangsúlyozza Péter szerepét a tanítványok körében, most is ő teszi fel a kérdést: "Talán hétszer?" A hetes szám a teljesség kifejezése, hiszen a hetedik napra Isten is befejezte a teremtés művét, és megpihent. Innen a nyelvi fokozás Jézus válaszában: "Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer" - azaz mindig.

Ennek illusztrálására mondja el a szívtelen szolgáról szóló példabeszédet. Mert a bűnös olyan adós, akinek a megbocsátó Isten elengedi összes tartozását (Szám 14,19). A példabeszédbeli király tízezer talentum adóságot enged el tisztviselőjének. Ez felfoghatatlanul nagy öszszeg. Nagy Heródes évi jövedelme nem érte el a kilencszáz talentumot, a keleti előadásmód stíluskészletéhez hozzátartozik a túlzás. Itt azonban ennél többről van szó. A bűn a végtelen jóság és szentség megsértése, ezért végtelen nagy tartozás, amelyet emberi módon kiegyenlíteni nem lehet, csak könyörületből való elengedés révén. Hiába adták volna el rabszolgának az adós tisztviselőt és családját. Egy rabszolga ára kétszáz és ötszáz dénár között ingadozott. A munkás napi bére egy dénár volt. Fogadkozása: "Légy türelmes irántam, mindent megfizetek" csak a fuldokló kapaszkodása a megmentő kézbe: az irgalmas könyörületbe.

A végtelen isteni irgalom fényében a méltányosság kötelező törvény Jézus tanítványai számára: a könyörülő Isten iránti hála és az esendő testvér iránti méltányosság kötelező törvényére figyelmezteti tanítványait az Úr imájában.

Faddy Othmár, az országszerte híres ferences népszónok prédikációja kezdetén elmondatta a miatyánkot a hívekkel. Az "és bocsásd meg vétkeinket" szavaknál rácsapott a szószékre és elkiáltotta magát: "Állj meg, testvérem! Ki ne mondd a folytatást! Ne hozz átkot a fejedre! Mi lenne veled, ha Isten is csak annyira bocsátana meg neked, amennyire te a szomszédodnak?"

Kuklay Antal

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu