Egy hét

Jézus seregében

Teljesen véletlenül két különböző műfajú és tartalmú könyvet kezdtem előbb lapozgatni, majd olvasni. Mindkettőhöz a Kairosz Kiadó jóvoltából jutottam. Az egyik: A templomos lovagrend regulája, a másik a kiadó új sorozatának, a címével is érdeklődést keltő és tanulságot ígérő Magyarnak lenni első kötete, Koltay Gergellyel, a Kormorán együttes frontemberével, szöveg- és zeneszerzővel beszélget Benkei Ildikó (Vetni kell és várni aratásig).

Mi fűzhet össze két különböző kort idéző könyvet? Az 1120 körül a keresztesek és zarándokok támogatására született rend rövid fénykora után különböző intrikáknak esett áldozatul. Ami azt illeti, Koltay Gergely ellen is intrikáltak bőségesen. Ő azonban a nemzeti szellemű kultúra egyik emblematikus személyisége maradt testvérével egyetemben. De nem ez a rokoníthatóság oka, hanem inkább az, hogy a templomosok Jézus katonái voltak, kortársuk pedig ugyancsak Jézus és a keresztény szellemiség védelmezője. A templomosok fegyverrel a kezükben küzdöttek, Koltay Gergely pedig a zenét és a szöveget tekinti fegyverének.

A beszélgetés során a mai élet és életszemlélet legizgalmasabb kérdései vetődnek fel, s ezekkel előbb-utóbb minden felelősen gondolkodó ember szembesül. Kivált a mostani években, tisztázni kell magyarság és európaiság viszonyát, s elszántan kell (zene) védelmezni a konzervatívnak nevezett értékeket a liberalizmus - egyáltalán liberalizmusnak nevezhetjük ezt az új agymosást? - ellen.

Az "agymosás" fogalma többször is felmerül. Nem ok nélkül. Szinte napról napra lehetünk tanúi - vannak, akik megszenvedői - egy fellazító, az erkölcsöket relativizáló törekvésnek. Koltay Gergely számtalan megnyilvánulását sorakoztatja föl e jelenségnek, amely öneszmélésünk első pillanatától életünk végéig tart. A tanulás során az a gyakran hangoztatott jelszó, amely szerint fölösleges a jobbra s még kevésbé a legjobbra törekedni. Egyik jellemző, devalváló megnyilatkozása ennek a furcsa, liberálisnak mondott torzszüleménynek, amely a tananyagot mindig úgy szabályozza, hogy irodalmunk és történelmünk nemzeti és vallásos hagyományainak súlyát csökkentse. (Hogy mennyire kapkodó igyekezettel próbálják mindezt megvalósítani, jól példázzák az érettségi szánalmas történései, amelyeknek persze bűnbakjai akadnak, de az igazi bűnösök háttérben maradnak.)

Aztán következik az a korszak, amelynek díszleteit elsősorban az Újvilágból költöztették Európába. Mert az úgynevezett amerikanizmus az európaiság tagadása. Európa vallási és nemzeti gyökerei Amerikában ismeretlenek. Amerikának csekély ismeretei vannak az öreg földrészről, elég ha bizonyítékul elnökük olykor ijesztő ismerethiányaira utalunk. Európának most kell megtanulnia, mekkora a meggazdagodás csábítása. Üzletközpontok épülnek, bankok serege kínálja szolgáltatásait, hitelkártyák "segítik" a kereset elköltését, bomlasztják, erjesztik a családokat, igyekeznek nevetségessé tenni a "korszerűtlen" hitet. Közben eltűnik egy szilárd erkölcsi rend és az azon alapuló életvitel.

Ilyen körülmények között küldetést teljesítenek, akik Krisztus seregében küzdenek a hagyományok, a vallás és a hazaszeretet védelmében. Hiszünk benne, hogy sokan vannak ilyenek, s harcuk nem lesz eredménytelen.

Rónay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu