Példa és szó

Szakmai nap a katolikus óvodapedagógusok részére

Immár második alkalommal rendezték meg a Katolikus Óvodák Szakmai Konferenciáját május 20-án a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetben. A szakmai nap egyben az intézet 2004/2005-ös nevelési évben végzett munkájának lezárása is volt.

Sokat hallani arról, milyen sok káros hatás éri a gyerekeket már óvodás korban is - média, számítógép, fogyasztói társadalom -, és az oktatási, nevelési intézményeknek milyen nagy kihívás, hogy mindennek ellenére igazi értékeket adjanak át a gyerekeknek. Ennek a szakmai napnak mégis az volt a legfőbb üzenete, hogy a mai gyerekek és felnőttek sem roszszabbak, mint a régebbi korok emberei, és a legfőbb pedagógiai eszköz e technikailag fejlett világunkban is ugyanaz, mint sok száz éve: a szeretet.

- Ébernek kell lennünk, és biztos erkölcsi alapokon kell állnunk, hogy helyes irányba vezessük a kisgyermekeket, de ez mindig is így volt - véli a konferencia egyik résztvevője. - Nem tiltani kell görcsösen a külvilág hatásaitól a gyerekeket, hanem sok segítségadással és példamutatással megtanítani őket értékelni, választani, dönteni.

A rendezvényen előadások hangoztak el az óvodai nevelés és a család kapcsolatáról, a pedagógusetikáról, a média hatásairól, illetve a sérült, beteg gyermekek integrációjának lehetőségeiről.

- A gyerekek ma nem gyerekre szabott világban élnek - mondta a keresztény pedagógusok feladatairól szólva Jelenits István -, ma már nem kapcsolódhatnak be úgy a felnőttek mindennapi életébe, mint régebben, amikor segíteni tudtak például a nagymosásnál vagy hajthatták a lovaskocsit. Ma már nem kezelhetik a mosógépet és nem adhatjuk át nekik az autó volánját. A gyerek gyereksorban marad, nem nő bele a felnőttek világába, leszűkül a vele való beszélgetés ideje, és nem találja a fogódzókat világban, miközben felnőtt várakozásokkal fordulunk feléjük. Az óvodás korú gyerek még nem kész ember, sok ajándék és kincs van a kicsinyekben, de ezek még fejlődnek. Ott kell megszólítani őket, ahol tartanak. Még nem lehet őket oktatni, a nevelés áll a középpontban. De ne csak büntessünk, ne csak jutalmazzunk, hanem beszéljünk is a gyerekekkel, vegyük komolyan a gondjaikat, mert akkor fognak majd bizalommal fordulni hozzánk tizenhat évesen is.

Kisgyermek- és óvodás korban az utánzás a legfőbb tanulási mód, ezért a példamutatás a leghatékonyabb nevelési módszer, legyen szó az udvariassági szabályok megtanításáról vagy a hittanról.

- Ha azok, akiket szeret és tisztel a kisgyerek, helyesen élnek, akkor, még ha "rosszalkodik" is, ösztönösen tudni fogja, hogy mi jó és mi rossz - hangsúlyozta az egyik óvónő. - És bármit is szeretnénk megtanítani neki, először meg kell szerettetni vele a világot, amelyben él, amely a szabályokkal, feladatokkal együtt szép és érdekes.

k.a.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu