|
|
Katolikus-anglikán közös dokumentum
Az Amerikai Egyesült Államok Seattle városában május 16-án mutatták be a Nemzetközi Katolikus-Anglikán Bizottság szerkesztésében készült Mária: kegyelem és remény Krisztusban című dokumentumot. A bizottság 1982-ben jött létre, II. János Pál pápa és Robert Runcie anglikán prímás döntése nyomán. Eddig már négy katolikus-anglikán közös dokumentumot adtak ki. Ezek a következők: Az üdvösségről (1987), amelyben a két egyház kifejezi egyetértését az eucharisztia és a papság alapvető kérdéseiben; Az egyházról mint közösségről (1991); Krisztusban élni: az erkölcs, a közösség és az egyház (1994); A tekintély adománya (1998), amelyben fellelhetjük annak jeleit, hogy a péteri szolgálat értelmezése terén a két fél között közeledés figyelhető meg. Azt sem szabad elfelednünk, hogy az elmúlt húsz év alatt kritikus pillanatokat is átélt a két egyház: ilyen volt az anglikán egyház szinódusának döntése a nők pappá szenteléséről (1992. november 11.), az észak-amerikai episzkopális egyház döntése egy homoszexuális életmódot folytató férfi püspökké szenteléséről (2003), végül pedig egy kanadai anglikán egyházmegye, New Westminster döntése arról, hogy a homoszexuális párok templomi áldásban részesülhetnek. A helyzet annyira megromlott, hogy végül az anglikán fél a Windsor-jelentéssel és az anglikán prímások 2005. február 24-i nyilatkozatával igyekezett a félreértéseket feloldani, ezáltal megmentve a reményt, hogy a párbeszéd folytatható. Mint ismeretes, az anglikán prímások felkérték az amerikai episzkopális egyházat és a kanadai anglikán egyházat, hogy feltételesen lépjenek ki az Anglikán Közösségből a homoszexualitással kapcsolatos álláspontjuk miatt. A most megjelentetett dokumentum tehát a párbeszéd melletti állásfoglalás jele is, kifejezve, hogy a nehézségek ellenére mindkét egyház tovább akar haladni az ökumené útján. A Mária: kegyelem és remény Krisztusban című dokumentum bemutatását a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa és az Anglikán Közösség Hivatala jelentette be. A helyszín azért volt Seattle, mert a Nemzetközi Katolikus-Anglikán Bizottság utolsó ülése során itt fejezte be a dokumentum megírását. Azt is hangsúlyozták, hogy a jelen dokumentum nem hivatalos egyházi megnyilatkozás, azt a továbbiakban a két egyház illetékes tanítóhivatali tekintélye tanulmányozni fogja majd. Jelen dokumentummal lezárult a katolikus-anglikán párbeszéd második ciklusa, amelyet abban az értelemben folytattak, ahogy azt VI. Pál és Michael Ramsey anglikán prímás leszögezték 1966-ban: a párbeszédnek az evangéliumokra és az ősi közös hagyományokra kell épülnie. Ezt az elvet követve született meg - öt évig tartó munka eredményeképpen - a mostani mariológiai dokumentum, amely az anglikánok és katolikusok között Mária személye és teológiai értelmezése kapcsán évszázadok óta fennálló ellentéteket igyekszik orvosolni. Különös figyelmet szentelnek a dokumentumban a szeplőtelen fogantatás és Mária mennybevétele dogmájának, valamint annak a kérdésnek, hogy ezen hittitkok miként viszonyulnak a két egyháznak a jövőben megvalósítandó egységéhez. Ennek alapját a Mária személyéről való teológiai és szentírási elmélkedések, megfontolások alkotják. A dokumentum szerkesztői külön foglalkoztak azzal, hogy Mária milyen szerepet tölt be a hívő ember lelki életében a II. vatikáni zsinat, illetve az anglikán közösség legújabb tanítása tükrében. A már az eddigi dokumentumokban is megfigyelhető módszertan értelmében a két fél igyekezett az ellentétes álláspontok mögé hatolni, feltérképezve az anglikán és a katolikus egyház Máriáról szóló tanításának közös pontjait. (VR)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||