|
|
Egy hitelesebb Mindszenty-kép érdekében...
Mindszenty József - emlékezet és történelem - ezzel a címmel tartottak tudományos konferenciát május 17-én Budapesten, a hercegprímás halálának harmincadik, esztergomi érseki beiktatásának hatvanadik, pappá szentelésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. A szervezők igyekeztek összehívni mindazokat a kutatókat és szakértőket, akik Mindszenty bíboros történetén és emlékezetén dolgoznak. Olyan kitűnő intézmények képviselői cserélhették ki kutatási adataikat, mint az MTA, az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Levéltár, a Katolikus Gyűjteményi Központ, a Mindszenty Alapítvány, de külföldi résztvevője is volt a konferenciának. Erdő Péter bíboros bevezetőjében kiemelte annak jelentőségét, hogy a hivatalos megemlékezések mellett tudományos konferencia is foglalkozik Mindszenty József alakjával. Rámutatott, hogy csak a múlt teljesebb megismerése és feltárása teremtheti meg a társadalmon és az egyházon belüli megbékélést és adhat alapot a jövőre. Tulipán Évának az 1945-48 közötti karikatúrákban kialakított Mindszenty-képet vizsgáló előadásából kiderült, hogy a korabeli hatalom egy ellenséges politikus képét sugallta a bíborosról. Fejérdy András előadásában a magyar sajtó 1949-89 közötti Mindszenty-képet vizsgálva feltárta, miként vonult végig az ellenséges politikusként ábrázolt Mindszenty képe az egész korszakon. Sőt, úgy tűnik, a bíborossal foglalkozó diskurzus a rendszerváltás után is lényegében a korábbi időszakban felvetett kérdéseket járta körül, jórészt megragadva a politikus Mindszenty képe mellett. A konferencia jelentős eredménye éppen az volt, hogy a bíborost nemcsak politikai szereplőként mutatta be, hanem tevékenységét és személyiségét sokoldalúan közelítette meg. Beke Margit például Mindszenty 1945-48 közötti pasztorációs tevékenységét elemezte. Az Országos Katolikus Gyűjteméyi Központ munkatársának előadásából egy, az új helyzetet elfogadó és a jövőben gondolkodó főpásztor képe rajzolódott ki. Mindszenty - bár kétségtelenül fájt neki a történelmi területek elveszítése - a hívek érdekeit szem előtt tartva már ekkor egy új egyházmegye-beosztás terveit dolgozta ki, és a nyugati emigrációba szakadt magyarság lelkipásztori ellátását is igyekezett megszervezni. Hasonlóképpen a többi előadónak is sikerült Mindszenty életének egyes epizódjaiban a bíboros erőteljes személyiségét megragadnia. Az akkor még veszprémi püspök letartóztatásának eseményeit bemutatva Szabó Csaba úgy fogalmazott: Mindszenty kiélezett helyzetekben első helyen mindig az egyház érdekeire volt tekintettel, másodsorban hazája sorsáért aggódott, és személyes sorsa csak utolsó szempontként játszott szerepet döntéseiben. Összefoglalóan elmondható, hogy sikerült Mindszenty bíboros alakját sokoldalúan bemutatni, és egyúttal további lehetséges kutatási irányokat kitűzni. (VR)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||