A szolgáló szeretet nem látványos tevékenység...

Tízéves a Szent Erzsébet Karitász bajóti régiója

Fennállásának tízéves jubileumát ünnepelte szeptember 4-én Bajóton, a régió névadó településén az Esztergom-budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitászközpontjához tartozó Vidéki Karitász régió. Közel háromszáz karitászmunkatárs és számos illusztris vendég jelent meg a rendezvényen.

A Bajóti Karitász régió megszervezése éppen tíz éve, 1994 őszén kezdődött. A harmincöt egyházközségből álló körzetben eddig huszonnégy kapcsolódott be a szeretetszolgálat vérkeringésébe. Itt, a dorogi szénmedencében és a Dunakanyar mentén lévő településeken mintegy kétszáz önkéntes munkatárs szolgálja és segíti a rászorulókat, betegeket, időseket és nagycsaládosokat. Ferenczyné Molnár Éva, a régió vezetője már a kezdetektől irányítja, szervezi a munkát, összetartja, bátorítja és lelkesíti a munkatársakat. Elmondta, hogy a karitászmunka során felszínre kerülnek az egyszerű emberek mindennapi gondjai, pszichológiai problémái, lelki szükségletei, a krízishelyzetek, válságos állapotok. Mivel ezek megoldásához sok esetben nem elég a jó szándék, Buza Domonkos pszichológus segítségével szociális, mentális és karitatív tanfolyamok szervezésébe kezdett a régió, hogy a munkatársak bizonyos fokú szakmai ismeretre tehessenek szert. Ezeket a tanfolyamokat máig közel kétszázan végezték el, de ami lényegesebb, hogy a munkatársak ismerik a rászorulókat, és így könnyebben kialakul közöttük a kölcsönös bizalom, ami az eredményes munka alapfeltétele.

- Nem magunkat ünnepeljük, hanem a lehetőséget. Azt, hogy volt lehetőségünk segíteni, hogy észrevettük a kínálkozó alkalmakat, így mennyei kincsekre tehettünk szert - hangsúlyozta Écsy Gábor, az Egyházmegyei Karitász központi igazgatója. - Nemcsak a rászorultak számát, a tonnában mérhető ruhamennyiséget, az ezrekben számolható élelmiszercsomagokat és egyéb anyagi juttatásokat kell szem előtt tartanunk, hanem azt, hogy mennyi lelki értékkel gazdagodtunk azáltal, hogy segíthettünk. Ennek megtapasztalása bőséges erőforrás a tevékeny szeretet gyakorlásában. Szeretnénk, ha a karitász-tevékenység még jobban megerősödne ebben a régióban.

A karitászcsoportok munkájának jellege mindenhol a helyi igényeknek és adottságoknak megfelelően változik. Tere lehet az újraevangelizálásnak és előmozdíthatja a közösségformálást. Több helyen az önkormányzatok is felismerték, hogy az önkéntes csoportok munkája milyen nagy értéket képvisel a településeken. Erről nagy elismeréssel beszéltek Tát és Bajót községek polgármesterei.

Harrach Péter országgyűlésiképviselő, volt szociális és családügyi miniszter megkülönböztetett figyelemmel kísérte a régióban folyó karitásztevékenységet. Ezen az ünnepségen a szeretet cselekedeteinek értékét és fontosságát hangsúlyozta. - Az egyházak - mondta Harrach Páter - olyat tudnak nyújtani a mai magyar társadalomnak a szociális munka, az oktatás, a nevelés, az egészségügy és a kultúra területén, ami szükséges és semmi mással nem helyettesíthető.

Az ünnepség befejező mozzanataként kiállítás nyílt a közösségi ház nagytermében a régió karitászcsoportjainak életéről, munkájáról.

Az ősi bajóti templom hűvösében délben kezdődött a hálaadó szentmise, melyet Paskai László bíboros együtt mutatott be a jelen lévő papokkal. - Ma, amikor a pénz és az élvezetek hajhászása köti le az embereket, amikor hideggé vált a világ, a karitászmunkatársak önzetlen szolgálatukkal tesznek tanúságot Krisztus mellett, rajtuk keresztül sugárzik ránk az Ő szeretete - hangsúlyozta a bíboros.

A tizedik évforduló alkalmából egy új hagyományt vezettek be: ezentúl minden évben a "Szent Erzsébet Képmása" kitüntető címmel ajándékozzák meg azt a munkatársat, aki a karitatív munkát a leghitelesebben végzi a régióban. A díj egy üvegfestmény, amely Bajcsy Lajos rajza nyomán készült. Elsőként a tokodi Véghné Beck Katalint tüntették ki.

Az ünnep alkalmából kiadott jubileumi évkönyvből mindenki ízelítőt kaphat a régió karitászcsoportjainak munkájáról. Tíz év - sok vagy kevés? - tehetjük fel a kérdést. Ha százhoz viszonyítjuk, kevés, de ha egyhez, akkor bizony sok. Még inkább sok, ha annak küzdelmeit és eseménydús hétköznapjait veszszük számba. A szeretetszolgálat nem szenzáció, nem hírértékű, ezért ritkán szerepel a médiában, de rendkívüli azok számára, akik végzik és akikre irányul.

Lengyel Erzsébet

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu