Magyar zarándokhelyek Velence vidékén

A Magyarországról turistaként vagy zarándokként érkezők Északkelet-Olaszországban jobbára csak Velencében és Padovában állnak meg. E két történelmi város valóban temérdek látnivalóval csábítja az utazót. Érdemes azonban felkeresni kevésbé ismert helyeket is, amelyek több magyar vonatkozású emléket őriznek a történelmi Ongaresca, azaz "a magyarok útja" mentén.

Szent Gellért ereklyéi Muranóban

Akár Ausztria, akár Szlovénia felől érkezünk, elhaladunk Aquileia mellett. Nem bánja meg, aki betér ide, hiszen a Római Birodalom hajdan egyik leghatalmasabb és leggazdagabb városából indult ki a hazánkat is átszelő Borostyánút. Bazilikája őrzi a világ egyik legnagyobb öszszefüggő ókori mozaikpadlóját a IV. századból. A főhajóban látható Bertold pátriárka sírköve, aki nem más, mint a Bánk bánból ismert Gertrúd királynénk testvére, egykor kalocsai érsek. A királynégyilkosságot követően Bertold jobbnak látta elhagyni Magyarországot. Neki köszönhető viszont, hogy később unokahúga, Szent Erzsébet a saját imádságoskönyvét Cividale templomának ajándékozta, amelyet ma is ez utóbbi kisváros múzeumában őriznek (Cividalét önmagáért is érdemes felkeresni - megéri a fáradságot).

Magyar katonák építették a Doberdó melletti kápolnát

A szlovén határ közelében folyik az I. világháborúban oly tragikus hírnévre szert tett Isonzo folyó. Illő, hogy a magyar utazók elzarándokoljanak a környék egy-egy magyar emlékhelyéhez. Az emlékezetes Doberdó faluhoz tartozó Visintini helységben áll egy kápolna, amelyet a háború vége felé magyar katonák kezdtek építeni. Emlékezetes, hogy IV. Károly király sok időt töltött katonáival az olasz fronton, és szorgalmazta a misehallgatást, illetve kápolnák emelését. Lehet, hogy a nemsokára boldoggá avatandó utolsó királyunk emlékét is őrzi e ma még romos épület, amit a helyi önkormányzat és civil szervezetek felújítani szándékoznak.

A magyar kormány is lerótta kegyeletét a hősi halottak előtt - Monte San Michele

Érdemes felkeresni a Szent Mihály-hegy (Monte San Michele) fennsíkját, amely az ott egykor véres harcokat vívó olasz és osztrák-magyar katonák emlékhelye lett. Kőbe vésett felirat hirdeti: "Vitézülküzdő olaszok és magyarok itt testvérré lettek a halálban." A hegy lábánál fekvő Fogliano Redipuglia hatalmas olasz katonai temetőjéről híres, de ne mulasszunk el megállni egy imára a falu másik végén található osztrák-magyar katonai temetőben sem, ahol mintegy tizennégyezer, jórészt magyar hősi halott nyugszik. A falu templomának védőszentje egyébként Árpád-házi Szent Erzsébet, s a szentély frízén a magyar Szent Korona stilizált ábrázolása látható, a jellegzetes ferde kereszttel.

A godegói kegyoltár a Szűzanya által adott keresztet őrzi

A Pordenonétól északra fekvő Aviano városáról nem annyira az ottani amerikai légibázisnak kellene eszünkbe jutnia (a boszniai és koszovói háborúk okán), hanem sokkal inkább a XVII. század legnagyobb csodatevő igehirdetőjének, akit kortársai "a második Kapisztrán Jánosként" is emlegettek. Avianói Márk kapucinus szerzetes, akit egy éve avatott boldoggá a Szentatya, nemcsak Bécs 1683-as török ostromakor szerzett történelmi érdemeket a város megmentésében, hanem XI. Ince pápa követeként hazánk felszabadításából is kivette részét. Buda visszavívásakor is jelen volt, és a hagyomány szerint ő mutatta be a Te Deumot a visszaszerzett Mátyás-templomban.

"Vitézül küzdő olaszok és magyarok itt testvérré lettek a halálban" - Monte San Michele

Avianóban ma is látható szülőháza, a dómban pedig megtekinthető a csodás barokk keresztelőkút, ahol Avianói Márkot keresztelték, illetve 1900-ban készített márványszobra, amely előtt 1918 tavaszán nagy tisztelője, IV. Károly király is megállt imádkozni. A Villotta városrészben álló Szent Mária Magdolna-templom (Santa Maria Maddalena) Boldog Avianói Márk tiszteletének egyik központjaként várja a magyar zarándokokat. Ünnepe augusztus 13-án van, amikor a magyar egyház Boldog XI. Ince pápára is emlékezik.

Boldog Márk szobra Avianóban

Továbbhaladva Velence irányában, Conegliano városa egy számunkra ismeretlen magyar szent emlékét őrzi. Boldog Magyar Márk (Marco Ongaro) magyar apától született a XIII. század elején, és a város ferences kolostorában élte le életét. A hagyomány megőrizte Padovai Szent Antallal való találkozása emlékét is. A coneglianóiak azonban leginkább azért tartották nagyra, mert amikor 1411-ben Luxemburgi Zsigmond királyunk hadai a várost ostromolták, Boldog Magyar Márk alakja megjelent a falakon, és az ostromlókat meghátrálásra késztette. A II. világháború idején a város ismét az ő közbenjárását kérte, hogy megmeneküljön a pusztítástól. A dómban található a város társvédőszentjének ereklyéit őrző, 1948-ban fogadalomból készített bronzurna. Helyi feljegyzések szerint Boldog Magyar Márk sírja még a XVII. században is népszerű zarándokhely volt a magyarok körében. Coneglianóban a pünkösd utáni kedden ünneplik, a ferences rend naptárában pedig május 4-én szerepel liturgikus emléknapja.

A muranói bazilika

Akármilyen hihetetlenül hangzik is, Castello di Godego kegyhelyét (Castelfranco Veneto közelében) egy magyar embernek köszönheti. Évszázadokon át fontos exportcikkünk volt a marha, amelyet a kereskedők lábon hajtottak a német és olasz piacokra. 1420-ban történt, hogy az egyik magyar marhakereskedő a godegói erdőn haladt át állataival, amikor hirtelen leszállván az éj, eltévedt a rengetegben. Szorongatott helyzetében a Szűzanyához imádkozott, aki megjelent neki, és egy kis fakereszttel mutatta meg az utat. Sajnos a magyar kereskedő nevét nem őrizte meg a hagyomány (illetve olaszosított nevet adott neki).

Ebben a házban született Avianói Márk 1631-ben

Miután híre ment az esetnek, a jelenés helyén felépítették a Keresztes Szűzanya templomát (Santuario della Madonna della Crocetta), ahol később is számos csoda történt. A kegyoltáron őrzött fakereszthez még a XVIII. században is gyakran elzarándokoltak a magyar kereskedők, különösen a július 2-i búcsúnap alkalmával. Érdemes volna feleleveníteni a jámbor hagyományt, hiszen a helység nem esik ki nagyon a Padovába igyekvők útjából. A szomszédos Riese is megéri, hogy felkeressük: Szent X. Piusz pápa szülőháza ma múzeumként várja a látogatókat.

Már nem is járunk messze Padovától, ahol természetesen Szent Antal, "Il Santo" sírját keresik fel először a zarándokok. A pompás bazilika számos látnivalója között érdemes megkeresni az apszis kápolnái sorában az osztrák-magyar nemzeti kápolnát is, amelynek falait magyar szentek freskói díszítik. Az általában zárva tartott rácson magyar címer hívja fel magára a figyelmet. A szomszédos lengyel kápolnában is találkozhatunk magyar szenttel: Árpád-házi Kingával.

A Prato della Valle teret a város hírességeinek szobrai díszítik. Köztük találjuk, a külső sorban, Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király alakját, akinek lengyel alattvalói állítottak ily módon emléket. A padovai egyetemen tanult, majd maga is alapított egyetemet - a litvániai Vilniusban. Ha már itt járunk, érdemes betérni a kevésbé díszesnek tűnő Szent Jusztina-bazilikába (Santa Giustina) is: a névadó szent - Padova patrónusa - ereklyéi mellett Szent Mátyás apostol és Szent Lukács evangélista testét rejtik a kereszthajó oltárai.

Padova városa egyedülálló módon tisztelgett az 1956-os magyar forradalom előtt. Nemcsak a belváros egyik utcácskáját nevezték el "a magyar mártírokról" (mint számos más észak-olasz településen), hanem az akkori püspök elhatározta, hogy a legközelebb építendő templomot Szent István király tiszteletére szentelik. Az egyik külvárosi lakónegyedben 1960-ra készült el a Szent István-templom, homlokzatán a védőszentet ábrázoló domborművel, előtte a szintén róla elnevezett térrel. A templomot végül 1990-ben Paskai László bíboros szentelte fel, és az egyházközség nagyon jó kapcsolatokat épített ki az esztergomi Szent Anna-plébániával. Az utóbbi időben az észak-olaszországi magyarok is gyakran itt tartják szentmisével összekötött találkozóikat.

Velence az elmúlt ezer év olasz-magyar kapcsolatainak számos emlékét őrzi. Közülük a legfontosabbak közé tartoznak a Szent Gellérttel kapcsolatosak, akinek alakjával számos velencei templomban találkozhatunk festmény, szobor vagy éppen mozaikkép formájában, mint például a Szent Márk-bazilika boltozatán. De a turisták által kevéssé látogatott Giudecca-szigeten például az 1961-ben épült plébániatemplomot szentelték Szent Gellért tiszteletére.

Mint ismeretes, a vértanú püspök a Szent György-sziget bencés monostorából (San Giorgio Maggiore) indult útnak, hogy a Gondviselés végül Magyarországra vezesse. A szigeten álló bazilika mellékoltárát az ő tiszteletére szentelték, mellette latin és magyar nyelvű felirat emlékeztet az 1900-as magyar nemzeti zarándoklatra.

Szent Gellért teste ma az üvegiparáról híres Murano szigetén, a Szűz Mária- és Szent Donát-bazilika (Santi Maria e Donato) 1976-ban készült új főoltára alatt nyugszik. A csanádi püspök csontjainak nagyobbik része valószínűleg a XIV. század végén került Velencébe, a magyar pálos rend névadója, Remete Szent Pál ereklyéiért cserébe. Velence számára viszont Gellért volt nagyon fontos, hiszen ő az egyetlen itteni származású vértanú szent. A Gellért-ereklyék másik része a feltételezések szerint továbbra is Magyarországon maradt, ahol az 1514-es parasztfelkelés idején nyoma veszett. Gellért díszes csanádi ezüstkoporsójából - már az ereklyék eltűnte után - Antonio Burgio pápai nuncius veretett pénzt a török elleni védekezés finanszírozására. Végül is szerencsésnek mondható, hogy a szent testének jó része Muranóba került, így onnan kaphatott ismét ereklyét hazánk több temploma - legutóbb 2002-ben a belvárosi főplébánia-templom.

Az utazásnak a találkozások adják értelmét. Ha turistaként vagy zarándokként Észak-Olaszországban járunk, ne mulasszuk el a találkozást magyar múltunk ottani emlékeivel, s a szentekkel, akiknek példája a mai keresztények számára is üzen. Ők segítenek építeni ma is az egyházat és azt az Európát, amelyben nem idegenként bolyongunk, ha nyomukban járunk.

Érszegi Márk Aurél

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu