Hét templom zarándoklata

Rómában tanuló magyar papnövendékek nagyböjti zarándoklata

Vasárnap reggel van. A fátyolfelhők mögül kezd a nap felderengeni. Szerencsére már viszonylag korán virrad. A falakon kívüli Szent Lőrinc-bazilikához igyekszem. A Collegium Germanicum et Hungaricum növendékei ma, március 14-én, hét templomba zarándokolnak, hogy a középkorra visszanyúló hagyományt őrizve - némi testi megpróbáltatással és sok-sok imával, énekkel jussanak el templomról-templomra zarándokolva a Szent Péter-bazilikához, ahol délben a Szentatyával együtt mondják az Úrangyalát. A pápa a kollégium növendékeit ekkor külön szokta köszönteni.

A kollégium növendékei

A hét templom zarándoklata a VII. századig vezethető vissza. A középkor vége felé az imádságnak e formája elfelejtődött, s inkább a szentévekhez kötődő és a patriarchális bazilikák meglátogatásához kötődő búcsúnyerés került előtérbe. (Érdekes, hogy ekkortól a Szent Péter-bazilika hét oltáránál mondott, illetve hallgatott szentmise, hasonlóan a zarándoklathoz, a búcsú elnyerését biztosította.)

A későbbiekben aztán a hét templom felkeresése ismét a hívek figyelmének középpontjába került.

Arról, hogy a német-magyar kollégium növendékei e zarándoklatot minden esztendőben végigjárják, "csak" a XIX. századi feljegyzésekből ismerhetjük. Ezt viszont már Tóth Tamástól, a kollégium prefektusától tudom, aki reggel vidáman, frissen fogad a Szent Lőrinc-templomban mondott szentmise után. Megtudom tőle, hogy reggel hatkor rövid imádság után, a zarándoklatot szervező egyik lelkiségi csoportot vezető pap áldásával indultak el. Először a Santa Maria Maggiore-bazilikát keresték föl, ahonnan a Szent Lőrinc-templomba jöttek. Itt a szentmise után a templom melletti kerengőben reggelizés következett. Innen mentek tovább, hogy a délelőtt során a jeruzsálemi Szent Kereszt-, a Lateráni-, a Falakon kívüli Szent Pál-, és Szent Sebestyén-bazilikák után jussanak el a Szent Péter térre. Tóth Tamás, kalocsa-kecskeméti egyházmegyés pap, a kollégium prefektusa 1998 óta tanul Rómában. Minden évben részt vett a zarándoklaton, melyet mindig a Szent Lőrinc-bazilika stációs napján tartanak. Ezt a spirituális programot, ezt a zarándoklatot a tradíciókkal, hagyományokkal teli Rómában különösen mélyen lehet átélni.

Monostori László, aki filozófiát és teológiát tanul az Örök Városban, idén vesz részt először a zarándoklaton. A Farkasréti plébániáról ment az esztergomi szemináriumba 2002-ben, s tavaly ősszel küldték elöljárói a kollégiumba, Rómába. Kérdésemre mosolyogva válaszolja: "A korai kelés jelenti az egyetlen komolyabb megpróbáltatást, nem a 20-25 kilométeres séta. Imádkozni és kirándulni máskor is szoktam. Talán csak arra kell vigyáznunk, hogy ne sportteljesítménynek tekintsük a mai napot..." Arról is beszél, hogy a kollégiumban öt-hat fős lelkiségi csoportokba vannak osztva, akik minden hétfőn este megbeszélnek egy-egy témát, majd kötetlenül beszélgetnek. Most is ezekben a csoportokban indulnak útra, hogy a zarándoklat végén társaikkal találkozzanak a Szentatya által mondott Angeluskor.

A kollégium spirituálisa, Patch Ferenc jezsuita is készülődik az útra. Tőle tudom, hogy hatvankilenc fiatal indul útnak, akik közül huszonhárom magyar. Ő az imádságra, az Istenre való figyelésre helyezi a hangsúlyt a zarándoklat során. Mint mondja, egy a közös cél, egy az út, s a közösségben megélhetik magyarságukat is, hitükben töltekezhetnek.

A beszélgetések során észre se vettem, hogy a kiscsoportok tagjai útnak eredtek. Patch Ferenc, Tóth Tamás, Monostori László beszélgetőtársaim sietve indulnak a többiek után. Egyedül maradok. A nap már magasabban süt, világos van. Beülök a kocsimba. Kicsit szégyenkezem, amiért nem vállaltam a sorsközösséget a zarándokokkal. De jövőre...

Bókay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu