Az Egri Egyházmegye jubleumai

Három jubileumot is ünnepel az idén az Egri Egyházmegye. Ezer éve, 1004-ben alapította István király a püspökséget. Háromszáz éve, 1704-ben megkezdődött az oktatás a Telekessy püspök által alapított Papnevelő intézetben, kétszáz esztendeje pedig VII. Piusz pápa (amikor északi és észak-keleti területein megalapította a kassa és a szatmári egyházmegyét), Eger érseki rangra emelkedett. A jubileumi esztendő első jelentős eseményeként március 13-án tudományos konferenciával emlékeztek meg az ezeréves alapításról az Eszterházy püspök építtette Líceum (ma Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola) dísztermében.

Seregély István érsek, az egyházmegye nyolcvanadik főpásztora köszöntötte az ünnep résztvevőit - akik között jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök, Katona István és Veres András, a két "hivatalban lévő" egri segédpüspök is. Tizenhét éve, az egyházmegye főpásztoraként került csak Egerbe Seregély István, mégis igazi lokálpatriótaként beszélt bevezetőjében a városnak és az egyházi központnak a magyar történelemben és egyháztörténetben betöltött szerepéről.

Történészek (Besze Tibor, az egri főiskola adjunktusa és Török József, a PPKE professzora) idézték fel az egyházmegye Árpád-kori történetét és az alapítás időszakát. Az egyházmegye területén született Szent Erzsébetről, a legismertebb magyar szentről a jénai egyetem tudományos munkatársa, Ingrid Wuerth és Kuklay Antal körömi plébános beszélt.

A konferencia elsősorban az egyházmegye papsága és hívei számára a történelmi tudatosság erősítését kívánja szolgálni - mondotta kérdésünkre Csizmadia István, a szeminárium rektora. Elmondta: a papnevelő intézet tricentenáriuma alkalmából az ősszel rendeznek háromnapos tudományos konferenciát.

Egy 1009-ben kelt okirat számít ma a legrégebbinek, amely említi az egyházmegyét, leírva annak határait. Az egyházmegye (akkori) területén tartották László király idejében, 1092-ben az ország és az egyház életében egyaránt jelentős törvényeket alkotó szabolcsi zsinatot - idézték az előadók a korai idők jeles eseményeit. Az egyházmegye büszkélkedhet a mai Magyarország legrégebbi fennmaradt templomépületével: Tarnaszentmária kis, falusi temploma az európai rangú román építészet nagyszerű emléke, a keresztény Európában való jelenlétünk ezeréves bizonysága.

A jubileum alkalmából jelent meg az egyházmegye új névtára, valamint kiadtak egy Ezredévi emlékkönyvet is, amely egyebek mellett templomai tükrében mutatja be az egyházmegye történetét.

(k.t.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu