A feltámadás angyalai

A dobogókői Manréza Spirituális és Kulturális Központ rendszeresen otthont ad kortárs képzőművészek kiállításainak. A transzcendens vonzásában címmel megrendezett, ez ideig tizenhárom tárlatot összefogó sorozaton rendre olyan alkotásokat mutatnak be, amelyek az isteni tanításokhoz, illetve a személyes hitélményekben megerősödő tanításokhoz kötődnek. Március 6-án Török Katalin művészeti író nyitotta meg itt Aknay János festőművész Térbe-fénybe öltözötten című kiállítását. Az alkotó mintegy hetven munkáját húsvéthétfőig tekinthetik meg az érdeklődők.

Aknay János három évtizedes alkotói pályája Szentendre városához kötődik. Az alföldi gyermek- és ifjúkor után e Duna-parti kisvárosban letelepedett művész Szentendre életterében őrzi ragaszkodását a vidékiség megtartó erőihez.

Művei akár táj- vagy városképekként is szemlélhetők. Egyértelműen felismerni rajtuk a jellegzetes szentendrei épületek homlokzatainak, tetőinek, tornyainak motívumait, vagy a kisváros környéki dombok-völgyek hullámzását. A kompozíciók világa akkor is azonosítható a szentendrei városképpel, ha a hagyományos felfogású látványfestészettől elszakadva jeleníti meg azt az alkotó. A házak tömbjei, részletei vagy együttesei geometriai elemekké egyszerűsítve láthatók a vásznakon. Ez az ábrázolásmód jellemzőiket erőteljesen hangsúlyozza. Az épületek és a táj elemeinek egymás közötti kapcsolata a festményeken nem felel meg látási szokásaink törvényszerűségeinek. Noha a képek egészén a mértani rendezettség érvényesül, részletei mégsem a szokásaink szerint biztonságot adó vízszintesek és függőlegesek derékszögű kapcsolódásának rendjében helyezkednek el. A testes, tömegükkel térfogatot is meghatározó építmények Aknay János festményein síkokként szinte lebegnek. A messzeség és közelség lebegő síkjai különböző szögekben metszik egymást. Az így kapott látványélmény a nézőt a látható fölé emeli, amely a magasságból szemlélve épületalaprajzokká, illetve azok rendszerévé kicsinyül. Ezekből a kompozíciós rendszerekből is kiemelkedik néhol egy-egy tipikus homlokzatrészlet vagy a kereszt.

Aknay János festményeinek további jellemző sajátossága, hogy a képmezőt ablakszerű mezőkre osztja. Ezzel megadja azt a biztonságot, amelyet a függőlegesek és vízszintesek merőleges kapcsolódása nyújt a világban e szerint tájékozódni tanultak számára. Ugyanakkor érezteti, hogy érzékszerveinkkel átfogható életterünk és az ismereteink szerint tudható is tágabb és gazdagabb annál, mint ami ablakainkon át megragadható belőle. Az Aknay-művek megerősítenek bennünket abban, hogy épületeink, városaink, tájaink nem csupán anyagi megtartó erőt jelentenek számunkra, hanem a teremtés részeiként a végtelen és örökkévaló isteni valósághoz is kapcsolják lakóikat.

A táj és a város festői szemlélete mellett az angyal motívum következetes jelenléte is mutatja, hogy Aknay János Isten teremtményeként éli meg a létezés élményét. Emberi alak egyáltalán nem szerepel képein. Figurális motívumként az angyal látható a szentendrei épületek között és a város környéki táj fölött. Korai művein bábuszerű formában szerepel a szellemi teremtmény. Testének síkban ábrázolt képe ugyanazt a lebegést érezteti, mint az épületek síkszerűsége. Ezzel a kettősséggel felvetődik a kérdés a kép szemlélőjében, vajon az ember építette város emelkedett-e a föld fölé, vagy az angyal ittléte szellemiesíti-e át az anyag épített rendjét? A kérdéssel tovább foglalkozik maga az alkotó is, későbbi festményein.

Személyes életének tragikus élménye megrázó valósággá tette számára az emberi lét anyagi és szellemi távlatainak szerves egységét, szétválaszthatatlanságát. Az ekkor gyermekalakká konkretizálódó angyal, illetve angyallá lényegülő gyermek az 1990-es évek alkotásain megtisztult fölülemelkedéssel geometriai egyszerűségben jelenik meg.

A szóló vagy kettős háromszögek, kúpok határoló vonalai a szárnyakat jelzik. A felület és a kontúr színeinek különbözősége testességet ad lebegésüknek, kiemeli őket környezetükből, de mégis abban jelenvalónak mutatja őket. Az angyal-háromszögek, -kúpok színfoltjainak fakturális tulajdonságai anyagszerűségüket érzékeltetik ugyan, kompozíciós helyzetük mégis szellemi természetüket hangsúlyozza.

A nagyböjti időszak lelki élményei között Aknay János festményei biztonsággal erősíthetik bennünk a feltámadás meggyőződéssel áthatott hitét.

Bakonyvári M. Ágnes

művészettörténész

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu