Legyetek lélekben egyek!
Körkapcsolás tíz országban - közös ima a pápával
Szokatlanul nagy fényesség, a székeken fehér és sárga kendő, illetve kísérő imafüzet - így várta a Szent István-bazilika imavirrasztásra a magyar egyetemistákat. A vatikáni zászló jelenléte már a televíziós közvetítés kezdete előtt megadta a jelképes kapcsolatot a pápával. A gyülekező alatt az Imperfectum együttes próbája és a halk zsongás villanásnyi istenélményekkel készítette fel a lelkeket: itt ma valami csodás fog történni.

Küldetés az emberekhez
Meghalt Franz König bíboros
1905. augusztus 3-án született a Sankt Pölten-i Egyházmegyéhez tartozó Warth bei Rabensteinben. Filozófiai és teológiai tanulmányait Rómában, a Gregoriana Egyetemen folytatta. Itt szentelték pappá 1933. október 29-én. 1937-ig egyházmegyéje több plébániáján káplánkodott, 1938-ban ifjúsági lelkész lett. A háborús időkben orosz nyelvtudása segítette a hadifoglyok jobb ellátásában. 1945-ben Kremsben vallástanár lett, majd a bécsi egyetemen magántanári fokozatot szerzett ószövetségi biblikus tudományokból. Haláláig elismert kutatója volt az óiráni vallásnak. 1947-ben jelent meg Az Ószövetség és a régi keleti vallások című műve. 1948-ban a salzburgi egyetem erkölcsteológiai professzora lett. 1951-ben jelent meg a több kiadást megért vallástudományi szakkönyve, a Krisztus és a Föld vallásai. XII. Piusz pápa 1952. május 31-én nevezte ki utódlási joggal felruházott Sankt Pölten-i koadjutor püspökké. 1952. augusztus 30-án szentelték püspökké, s az ifjúsági ügyek referensi feladataival bízták meg. 1956-ban jelent meg vallástudományi szótára. 1956. május 10-én Theodor Innitzer bíboros halálát követően XII. Piusz pápa bécsi érsekké nevezte ki, majd 1958. december 15-én XXIII. János pápa kreálta bíborossá. Jelmondatát az Efezusi levélből választotta: "Járjunk az igazság szerint szeretetben" (Ef 4,15). 1962 és 1965 között részt vett a II. vatikáni zsinaton, ahol meghatározó szerepet töltött be. Teológus szakértője Karl Rahner volt, akinek szellemi nyitottsága hatott a bíborosra, és rajta keresztül az egész zsinati folyamatra.

Részvéttáviratok Madridba
Eminenciás Uram!
II. János Pál pápa a március 11-én reggeli madridi merényletek után, melyek eddig kétszáz halálos áldozatot és ezernél több sebesültet követeltek, mély és imádságos részvétét fejezte ki az érintett családoknak és az egész spanyol társadalomnak. Ismét elítélte az embernek az élethez való jogát sértő tetteket. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az alábbi táviratban fejezte ki együttérzését Antonio María Rouco Varela bíborosnak, Madrid érsekének.

"Nem detektívtörténet, hanem elmélkedés"
A teológiai tanácsadó Mel Gibson filmjéről
Március 8-án este zárt körben került sor Mel Gibson Passió című filmjének előzetes vetítésére - az alkotás hivatalosan március 25-től lesz megtekinthető a mozikban. A vetítésen jelen volt Mel Gibson személyes teológiai tanácsadója, Thomas Williams atya is, a Krisztus Légiója Kongregáció tagja. A vetítést követően családias légkörben válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Az akkor elhangzottakból, majd pedig négyszemközt feltett kérdésekre adott válaszaiból született e rendhagyó interjú.

József és Margheréte
"1944-ben két elnyomó és embertelen rendszer seregei, Hitleré és Sztáliné, érkeztek meg maradék földünkre, hogy itt vívják meg végső csatáikat" - jegyezte le emlékirataiban Mindszenty József bíboros, aki az év március 19-én már két hete kinevezett veszprémi püspök volt, és hamarosan mindkét, hazánkat pusztító diktatúra börtönének kenyerét megismerte. A sötétség órája volt ez, amely egyszerre szállt az ország fölé Nyugatról és Keletről, a barna és a vörös veszedelem képében. Ez utóbbinak előszele 1919. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásakor egyszer már elérte hazánkat. Az akkor élők százharminchárom napra "belekóstolhattak" abba, ami gyermekeiket évtizedeken át megnyomorította: a "szovjetrendszerbe", a "Lenin-fiúk", a Szamuely-különítmény vérengzéseibe. Magyarország a szuverenitását azonban nem itt, hanem 1944. március 19-én veszítette el. Antall József miniszterelnök 1991-ben az Országgyűlés előtt erről így nyilatkozott: "Magyarország évek óta háborúban állt; súlyos megpróbáltatások, törvényszegések, ha úgy tetszik, az emberi jogokkal, az emberiességgel ellentétes törvények voltak érvényben. De senki ne felejtse el azt, hogy 1944. március 19-ig itt Európa akkori legnagyobb zsidó közössége még életben volt. Ne felejtsék el, hogy itt külföldi menekültek és hontalanok tízezrei még viszonylagos biztonságban éltek! Ne felejtsék el, hogy azok a pártok, amelyek ma itt vannak a Parlamentben, szembeszálltak a hitleri Németországgal. Ha megadatik ennek az Országgyűlésnek és ennek a kormánynak, hogy június 30-ával nem lesznek külföldi csapatok hazánk földjén, akkor egy történelmi folyamat végére jutottunk, helyreállt Magyarország teljes szuverenitása" - tette hozzá Antall József. A kormányfő tapasztalatból jól tudta, hogy nem a szabad választások, hanem az utolsó szovjet katona bevagonírozásával fejeződött be mindaz, amit Hitler katonái a Margheréte-akcióval elkezdtek.