|
|
KÖNYVESPOLCRA A Széphalom-évkönyvek 13. kötete A Sátoraljaújhely székhelyű Kazinczy Ferenc Társaság szép kiállítású, 384 oldal terjedelmű új évkönyve megérdemli, hogy az ország északkeleti régióján kívül is fölkeltse sokak érdeklődését. Különös figyelmet érdemelhet a kötetben a Svédországban élő Kazinczy Ferenc mérnök Képek Kazinczy családi életéből című emlékezése. (A szerző a nagy író és nyelvújító egyik unokájának az unokája!) Legalább cím szerint meg kell említenünk - a nagy tárgyköri változatosság érzékeltetésére - a kötet néhány igen érdekes cikkét, tanulmányát a sok közül: II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak újratemetése Kassán, 1906-ban; Kazinczy Lajos emléktáblája Aradon; Nemesi leánynevelés Zrínyi Ilona korában; Egy katona rendhagyó naplója az I. világháborúból; Az Új Idők művelődésformáló szerepe; Márai Sándor Kassája; In memoriam Ködöböcz József. A gazdagon illusztrált könyv gondos nyomását és kötését a Sárospataki Nyomda Kft. végezte. Pásztor Emil A rózsafüzér zsebkönyve
A rózsafüzért nem kell megvédeni, nem kell propagálni - a szép és a jó megvédi saját magát. Meg kell védeni azonban a keresztényeket - olykor saját maguktól! Saját előítéleteiktől és tudatlanságuktól. Mert sokan elhitték, hogy a rózsafüzér az unalmas öregasszonyok unalmas imája - voltak, akik terjesztették ezt a tévképzetet. A magyarországi dominikánusok által megjelentetett Imádságlépcsők című könyvecske - Murányi Nikolett tollából - megcáfolja a (katolikus) közvéleményben (is) elterjedt előítéleteket. A szerző a domonkos világi harmadrend tagja, férjes asszony, két kislánya van - aki a mindennapi emberek életét élve maga is mindennap tapasztalja, hogy az Isten teremtette világ ima nélkül elszárad, sivataggá válik. Ezért adta kezünkbe ezt a könyvecskét, amely jól elfér a zsebben - és ez egy fontos tény: mert az ember magánál hordhatja, a rózsafüzérrel együtt. A mű "családi teljesítmény": sok fénykép (a Thököly úti domonkos templom részleteire gondolok) Murányi Istvánnak, a férjnek szép munkája. Az "Imádságlépcsők"-et ajánlom mindenkinek, de leginkább azoknak, akik unalmassá tették a rózsafüzért. És persze azoknak is, akik nem ismerik még ezt a mély evangéliumi imát: győződjenek meg a rózsafüzér szépségéről. Pucilowski József OP Pius Engelbert OSB:
Róma városa nemcsak a pápáról és az Apostoli Szentszékrôl híres, hanem arról is, hogy minden rendnek itt van a központja, generalíciája. A római hét domb egyikén, az Aventinuson van a bencés rend központja, ahol a prímás apát él. A Szent Anzelm-prímásapátság ad helyet a Pápai Szent Anzelm Egyetemnek, valamint a Szent Anzelm Bencés Kollégiumnak. Az egyetem elôbb csak a bencés kollégium lakói számára szolgált a szent tudományokban a képzés helyéül, a II. vatikáni zsinat óta megnyitotta kapuit más hallgatók elôtt is. Így a pápai egyetemek sorába tartozik, amelyekbôl, mint ismeretes, Rómában több is található. Pius Engelbert professzor az egyetem egyház- és rendtörténettanára volt, jelenleg a németországi Gerleve apátságának apátja. Az ô tollából jelent meg a Szent Anzelm Kollégium újramegnyitásának századik évfordulója alkalmából 1988-ban ez a hasznos összefoglalás - amelyet most magyarul is olvashatunk, Váróczi Zsuzsanna pontos fordításában. Mindez korántsem csak a bencések "belügye", hiszen itt működik a Pápai Liturgikus Intézet, amelynek több magyar hallgatója is volt az elmúlt évek-évtizedek folyamán. A bencés rend, mint tudjuk, nincs központosítva. Bár az egyik legôsibb rend (az ágostonosok után), ez a központja alig száztizenhat éves. A prímás apátnak nincs olyan jogköre, mint más rendekben a generálisnak. Ennek következtében a Bencés Egyetem és Kollégium professzori és elöljárói gárdája is nehezen jön össze, hiszen a rend - különösen az Egyesült Államokban - még bôven tart fenn egyetemeket, fôiskolákat és gimnáziumokat. (A múltban jogi akadémiája is volt a magyarországi bencéseknek Pozsonyban és Gyôrött. Rendi fôiskolája pedig, mint ismeretes, a Sapientia Teológiai Fôiskolába integrálódott az elmúlt években.) A kötetben leírt nehézségek ellenére az ôsi Aventinus dombján található bencés központ rendkívül értékes munkát végzett és végez ma is. Számos tudományos kezdeményezés színhelye, így például a hazánkban kevésbé ismert Studia Anselmiana tudományos könyvsorozat kiadója, amely a professzori kar munkájának eredménye. A kötet magyar vonatkozású részei közül kiemeljük a Serédi Jusztinián prímás, esztergomi érsekrôl, a Szent Anzelm Kollégium egykori egyházjogprofesszoráról, továbbá Békés Gellért pannonhalmi bencésrôl szóló részeket. Gellért atya az egyetemnek szintén professzora, a prímásapátságnak pedig perjele volt, nyolc év növendékség után ötvennégy éven át élt és működött itt. (Rendtörténeti Füzetek sorozat 8. száma, Pannonhalma, 2004. 279 l. Terjeszti a Bencés Kiadó) Esztergomi Béla
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||