|
|
Fények a vízen Messziről érkezett Vágfalvi Ottó a magyar tengerhez. Szerencsen született, Sárospatakon érettségizett, majd a Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső és Kontuly Béla tanítványa volt. 1949-ben szerzett diplomát. Eleinte a szülőföld élményei jelentek meg vásznain, és ebben az időben sok portrét is festett. A nagy elődök közül Egry, Bernáth, Halápy és különösen Bartha László tihanyi korszaka volt hatással munkásságára. Heitler László róla írt monográfiájában olvashatjuk: "...ma már a Balatonról következetesen és hitelt érdemlően szóló festővel van dolgunk Vágfalvi Ottó személyében."
A fűzfői öbölnél hálásabb téma bőven akad a Balaton partján. A víz zöldes-szürkés párizsi kék karakterét a nedvzöld hozzáadásával alakította ki, a mediterrán tengert ultramarinos és azúrkék színekkel jellemezte. Vágfalvi a látvány alapján fest, de a kiinduló motívumot tovább érleli, elemzi, alakítja. A tájtöredékekben a racionális elemzés józan geometriai struktúrái ellenpontozzák az organikus vagy festőien szétfutó, zabolátlan természeti közeget. Mára e világot a civilizáció kiforgatta sarkaiból... A festő nosztalgikusan keresi azt a harmóniát, amelyet az ember sokszor káosszá változtat. Vágfalvi nagyszerűen ért ahhoz, hogyan lehet a különféle atmoszférikus közeget - a ködöt, a párát, a derengő félhomályt vagy éppen a hideg szikrázású, napfényes levegőt - frissen, érzelemteli módon, ugyanakkor megfelelő visszafogottsággal ábrázolni. Ezért sem láthatjuk képein az embert, inkább a madarak ívelését a horizonton. Ítélet ez, de derűs keretek közé szorított. Sokszor emblematikus tömörségű tájain, a magasra állított horizontvonal alatt alig találunk a civilizációra utaló motívumokat. Legfeljebb egy csónakot, a levágott nád kúpjait. Vágfalvit, a művészt megragadta és itt is marasztalta a Balaton-mellék. Itt találta meg témavilágát és sajátos, mással össze nem téveszthető kifejezésmódját. A tárlat a művész tematikai és műfajbeli gazdagságába is betekintést enged. Portrék, tájak, elvont színetűdök olajban, vízfestményben, rajzban - mindez a művészet iránti alázat jegyében. Szerencstől Sárospatakig, Budapesttől Fűzfőig a haza, Angliától Dél-Afrikáig, Skandináviától Indiáig a nagyvilág látványaiból átszűrt festői élmények elevenednek meg ecsetje nyomán. (A kiállítás február 28-ig tekinthető meg a siófoki Kálmán Imre Múzeumban.) Matyikó Sebestyén József
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||