|
|
KÖNYVESPOLCRA A nemzettudat válságai Mikor szüntette meg magát a magyar állam? Amikor már nem a nemzet sorsa, hanem önös érdekek (főurak, oligarchiák - ma bankároknak mondanánk őket...) határozták meg a sorsát. Miért nem szűnt meg mégsem, pedig évszázadonként olyan tragédiákból kellett feltápászkodnia, mint a tatárjárás, a török hódoltság, a Habsburg elnyomás, Trianon, szovjet megszállás? Nemeskürty István egyszerű válaszokat ad: a hit, az önérzet és a nyelv mentett meg minket a végső pusztulástól. A kereszténységgel a magyarság már az Etelközben megismerkedett (régészeti bizonyítékok tanúsítják ezt, mint például a bezdédi tarsolylemez), ezért nem jelentett számára nehézséget annak befogadása. Mi több, a Képes Krónika szerint a honfoglalás is a Biblia szellemében történt: "Az Úr visszaadta(!) a magyaroknak Pannóniát, mint Izrael fiainak Mózes idején örökségül adta Kánaán valamennyi országát." Míg a török hódoltság idején a környező balkáni népek tömegesen, addig nálunk egyetlen város vagy falu sem tért át a mohamedán hitre! A magyar paraszt és főúr "ugyanazon módon használják a szavakat, nincs különbség beszédjükben" (Galeotto). A másik érdekesség, hogy míg a középkori német, angol, francia nyelv annyira eltér a mai nyelvtől, hogy azt nem is értik, addig ez nálunk nem így van. "Lényeg, hogy a magyar az Európában leghamarabb »elkészült«, végleg kialakult nyelv." "Ez a ritka, zárt nyelv éppen ritka mivoltánál fogva jelképezi keletről érkezett különállásunkat." De mi a helyzet ma? Ki a magyar? Aki "annak tartja magát", és aki meglepve tapasztalja, hogy saját "honfitársai" tépik le róla a nemzeti színű kokárdát. Milyen Európai Uniónak (föderációnak) leszünk a tagjai (tartománya)? Mi minden történt a rendszerváltozás óta? Hogyan tovább? Ezekre a kérdésekre próbál feleletet adni könyvében a szerző. (Nemeskürty István: Magyarnak számkivetve - A nemzettudat válságai. Szabad Tér, 2003) Torba Zsuzsanna
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||