Tizenöt év után...

1989. február 11-én - a rendszerváltozás "előestéjén" - az esztergomi bazilikában öt új püspököt szenteltek. Dékány Vilmos esztergomi és Ács István egri segédpüspök azóta meghalt. A további három főpap: Mayer Mihály pécsi, Takács Nándor nyugalmazott székesfehérvári megyés püspök, valamint Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát február 11-én szentmise keretében emlékeztek meg a pécsi székesegyházban felszentelésük évfordulójáról. Az elmúlt másfél évtizedről kérdeztük őket.

"A belső építkezés a fontosabb"

Mayer Mihály pécsi püspök

A rendszerváltozás társadalmi változásai mellett hogyan alakult a Pécsi Egyházmegye élete az elmúlt tizenöt év alatt?

- 1990 decemberében vettem át az egyházmegye irányítását. Akkor még 137 papunk volt. Pesszimizmussal vádoltak, amikor egy alkalommal azt mondtam, hogy örülnék, ha nyugdíjazásomkor - ami, ha Isten is úgy akarja, tizenkét év múlva fog bekövetkezni - ugyanennyi pap szolgálná a híveket. Mostanra kilencvennyolcra fogyatkoztunk...

Az évezred utolsó évtizedébe lépve még nem voltak plébániaigazgatók, akik ma civilként kerülnek egy-egy plébániára, hogy ott összefogják a közösséget, igeliturgiát vezessenek, betegeket látogassanak. Az egyházmegyében most szolgáló tíz plébániaigazgatót nem "pótpapoknak" tekintjük, hanem olyan elkötelezett embereknek, akik vállalják a tanúságtevő szolgálati munkát. Annak idején nem voltak civil hitoktatóink: számuk mára megközelíti a háromszázat. A kistérségi megbízottak szintén segítenek a hitéleti és karitatív munkában, amellett, hogy összetartják az egyházi közösséget.

Az egyházi iskolák mellett ugyancsak pozitív fejlemény a teológiai főiskola megalakulása Pécsett. Szellemi kézfogást, közös gondolkodást jelez az a lehetőség, hogy a különböző főiskolák, egyetemek diákjai is hallgathatják a teológiai előadásokat, és ha az órarendek megengedik, a teológusok is átjárhatnak más egyetemi előadásokra.

Nem szívesen beszélünk a visszakapott, de "lelakott" iskolákról, amelyek felújítása rengeteg pénzbe került. Pécsett még tavalyelőtt is kellett két ingatlant vásárolnunk, bár az emberek köztudatában az szerepel, hogy az egyház nem tud mit kezdeni visszakapott épületeivel...

A külső építkezéseknél mindig fontosabb a belső építés. A templomok fokozatosan közösséggé épülnek, egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyermekek megkeresztelése és hitvalló életre nevelése. Fontos, hogy példamutató, hívő ifjúsági csoporthoz, közösséghez csatlakozzék a fiatal. Az emberek látják ezt, s ezért ragaszkodnak a keresztény értékeket képviselő iskolákhoz.

Szociális otthonokat is építettünk az egyházmegyében, az elmúlt tizenöt évben létrejöttek lelkigyakorlatos házak Máriagyűdön, Szentlászlón, Magyarhertelenden, Páriban. Magyarországon nekünk van az egyetlen cigány óvodánk.

Szeretném még megemlíteni a Iustitia et Pax működését, amelynek püspök-elnöke vagyok. A konferenciáinkon részt vevők megtapasztalhatják, hogy ott valóban egy értékrendről beszélünk, s ennek az értékrendnek társadalmi kivetítődéséről.

Cser István

"Meg kellett találni a pasztoráció új útjait"

Takács Nándor püspök

1989-ben járunk. Lassan megnyílik a lehetőség arra, hogy az egyház ne csak a templomokon belül, hanem a szélesebb társadalmi közegben, a "falakon kívül" is tevékenykedhessék.

"A pasztoráció terén új utakat kellett keresni: ez a kihívás fogalmazódott meg akkor, amikor az Úristen a Székesfehérvári Egyházmegye vezetését rám bízta - mondja Takács Nándor, aki hetvenötödik életévét betöltve tavaly vált meg megyés püspöki tisztétől.

"A paphiány megkívánta a plébánia-összevonások ésszerű tervezését. 1993-ban a Szentszék módosította a magyar egyházmegyék határait, ennek következtében is csökkent papjaink létszáma. Az új utak keresése a világi hívők aktívabb bevonását jelentette. Hároméves hitoktatóképzést indítottunk. Megkezdődött a világi lelkipásztori munkatársak és a világi áldoztatók képzése, valamint az egyházközségek gondnokainak, képviselő-testületi elnökeinek, pénztárosainak továbbképzése is."

A nagy jubileum évében az országban egyedülálló módon a Székesfehérvári Egyházmegyében a fatimai Szűzanya kegyszobrának másolata minden egyházközségbe ellátogatott három napra. "Ennek az eseménynek ma is érezhető a hatása" - mondja a püspök.

"Talán a legnagyobb érték - hangsúlyozza Takács Nándor -, hogy az elmúlt tizenöt évben az úgynevezett "szocialista városokban" (Dunaújváros, Százhalombatta, Oroszlány) templomok épülhettek. Dunaújvárosban vasárnaponként három-négyszázan vesznek részt a szentmisén."

Takács Nándor püspöksége idején nyolc katolikus általános iskola, három óvoda, egy gimnázium, valamint egy tanító- és óvónőképző főiskola kezdte meg működését. Egyházmegyeszerte ötvenkét karitászcsoport tevékenykedik, és egy drogambulancia is létesült a püspöki városban.

1997-ben Székesfehérvárott egyházmegyei zsinatot tartottak, 2002-ben pedig megünnepelték az egyházmegye fennállásának 225. évfordulóját.

kl

A szerzetes püspök

Várszegi Asztrik

Várszegi Asztrik a magyar bencés szerzetesközösség tagjaként úgy érezte, hogy rendi szolgálatával teljes hivatást tölt be, így váratlanul érte a püspöki kinevezés. "Huszonöt év szerzetesség után kezdő novíciusnak éreztem magam" - emlékezik arra az időre, amikor Paskai László bíboros, prímás helynöki feladatokat bízott rá az egyházmegyében. Az ő segédpüspöksége idéjén kezdődött a Központi Szeminárium újjáépítése, illetve a katolikus egyetem teológiai karának kialakítása a kárpótlásul kapott Veres Pálné utcai épületben. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a püspökkari titkárság létrehozása, amelynek első irodáját a volt Actio Catholica helyiségeiben alakították ki.

Várszegi Asztrik 1993 óta pannonhalmi főapátként szolgál. Nagyszerű lehetőségként éli meg a szerzetességet, hogy közösségben élhet. Püspökké szentelése révén a világegyházzal való kapcsolatok alakításához sajátos módon járulhatott hozzá azáltal, hogy papokat szentelhetett más szerzetesrendek és az egyetemes bencés rend számára is.

II. János Pál pápa mindkét magyarországi látogatásának előkészítésében és lebonyolításában nagy szerepe volt Várszegi Asztriknak. Az 1991-es élmények közül kiemeli, hogy a pápa mennyire közvetlen módon figyelt a magyar ügyekre. Kár - mondja -, hogy nem valósítottunk meg többet az egész magyar társadalom szempontjából gyógyító szándékú tanításából. A második pápalátogatást, amelynek célpontja 1996-ban Pannonhalma és Győr volt, egészen különleges személyes élményei között tartja számon a főapát.

A magyar bencések fő feladata az elmúlt kétszáz évben az oktatás-nevelés volt. A napjainkban idősödő, kevesebb hivatást kapó közösség azonban nem vállalhat újabb intézményeket - mondja a főapát. Arra törekszenek, hogy a két meglévő iskolát, Pannonhalmát és Győrt, amelyekben több mint hétszáz fiatalt oktatnak és nevelnek, mind az épületek, mind szellemiség tekintetében megújítsák. Az utóbbi évtizedben ismét létezik a Pannonhalmi Területi Apátság, így tizenöt plébániát is ellátnak a bencés atyák. Bakonybélben újra működik egy Pannonhalmához tarozó bencés közösség, a budai Kelenvölgyben pedig a Szabina Tanulmányi Ház. Ismét rendszeresen megjelenik a Pannonhalmi Szemle, s a lelkiségi irodalom jelentős darabjait adja ki a Bencés Kiadó. Nem maradhat említés nélkül az ugyancsak Pannonhalmához tartozó Sao Paoló-i bencés kolostor sem, amelynek iskolájában közel tizenkétezer brazil gyermek tanul.

A magyar egyház és a szerzetesrendek sok új lehetőséget kaptak a rendszerváltozás kapcsán, ám talán nem minden részletét látták meg ezeknek a lehetőségeknek - véli az elmúlt tizenöt évre visszatekintve Várszegi Asztrik. A múlt megkötözte a gondolkodásmódunkat - mondja -, napjainkban megvan a régi, megszokott egyház, s jelen van az új egyház csírája is. Úgy véli, ha meg is soványodtunk statisztikailag, minőségileg erősödni fogunk. Az egyház ereje nem a statisztikában, a Lélekben van! A magyar nyelvű egyház egyre inkább a II. vatikáni zsinat közösségi szempontjait, a nyitottságot és a megélt keresztény hitet tartja a legnagyobb értéknek.

Sz. J.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu