Az Olvasó írja

Karácsony a kórházban

Egy somogyi kisvárosban, Lengyeltótiban immár tíz éve minden december 24-én délelőtt "megszületik" a Megváltó a helyi keresztény fiatalok jóvoltából, a Marcali Városi Kórház kihelyezett krónikus belgyógyászati osztályán, a szebb napokat megélt Lengyeltóti kastélyban. Az intézetben ápolt, közel hetven, sokszor magatehetetlen, idős ember számára először tíz évvel ezelőtt juttatott karácsonyi ajándékcsomagot a plébános, Gyuriga Károly támogatásával, valamint Szabó Tibor és családja segítségével fiatalok egy csoportja. Szenteste délelőttjén pedig a kórházban csengőszóval, karácsonyi énekekkel és Lukács evangéliumából Jézus születésének felolvasásával varázsolnak ünnepet a betegszobákba.

Megrendítő látni, amint a magatehetetlen betegek együtt éneklik a fiatalokkal a Mennyből az angyalt, és könnyezve köszönik meg a műsort és az ajándékokat. Jó tudni, hogy a mai világban vannak ilyen jólelkű fiatalok, akik a szünidejükből áldoznak arra, hogy másoknak örömet szerezzenek.

Ács Zoltán

Élete utolsó napján még misézett

Szent János napjáról Becket Szent Tamás ünnepére virradó éjszaka váratlanul megtért Teremtőjéhez Jávor Ferenc, a bajai Barátok temploma nyugállományú plébánosa.

A szép kort megért lelkipásztor vallásos családba született Dávodon, 1910-ben. A bajai III. Béla Gimnázium tanára Tóth János ciszterci szerzetes hatására Kalocsára került a jezsuitákhoz, és ott érettségizett, majd elkezdte a teológiát. 1935-ben szentelte pappá Horváth Győző segédpüspök.

Kezdő káplánként Mélykútra került, ahol a helyi leányiskolában tanított. Legényegyletet szervezett, előadásokat tartottak, könyvtárat, kuglipályát építettek a faluban, összegyűjtötték a fiatalokat és színdarabokat próbáltak. Sükösdön ugyanezt folytatta, majd Bajaszentistvánra helyezték, ahol a Bajai Legényegylet elnöke is volt. Jánoshalmán egy évet töltött, majd 1941-ben Baja-Belvárosba került ott kapta meg a SAS-behívót tartalékos tábori lelkészként Kecskemétre. Az oroszok elfogták, és a katonákkal együtt Szibériába vitték, ahonnan két év múlva szabadult.

Hazatérte után Baja-Belváros, Jánoshalma, majd ismét Baja következett. Kórházi lelkésznek és alsóvárosi hitoktatónak nevezték ki. 1956-tól a bajai Barátok templomában szolgálta a híveket egészen 1999-ben történt nyugállományba helyezéséig. Attól kezdve haláláig a barátok kolostorában élt, és templomában szolgált. Kétezerben ünnepelte pappá szentelésének hatvanötödik évfordulóját, ekkor kapta a Baja Város Díszpolgára kitüntető címet.

Zalavári László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu