Hálával kell visszagondolnunk

Tízéves a katonai ordinariátus

Tízéves a tábori püspökség (Pillanatkép az egyik lourdes-i katonai zarándoklatról)

Mindenekelőtt meg kellett találni azokat a személyeket - mondja Szabó Tamás püspök -, akik képesek ellátni ezt a különleges lelkipásztori feladatot. Az egyházmegyék vállalták, hogy egy-egy papjukat a katonai ordinariátus rendelkezésére bocsátják, így jött létre a lelkészi állomány. Az évek során a lelkipásztori helyek száma ugyan növekedett, a személyi állomány létszáma azonban nem változott. Most, tíz év elteltével huszonöt tábori lelkészi helyünk van, melyből tizenöt van betöltve. Létszámát tekintve a tábori püspökség a legkisebb magyarországi egyházmegye, tizenöt fő: a püspök és a joghatósága alá tartozó tizennégy lelkész. A katonai ordinariátus működési területe azonban négy esperesi kerületen keresztül az egész országra kiterjed. Azokon a településeken, ahol laktanya működik, de főállású tábori lelkész küldésére nincs mód, nyolc kisegítő lelkész, továbbá néhány önkéntes világi munkatárs segíti a szolgálat működését.

Mindnyájunk életében léteznek olyan pillanatok, amelyek egész életünkre kihatnak. Egy nemzet történetében is vannak sorsfordító, kegyelmi idők. Ilyen volt tíz évvel ezelőtt, 1994. január 10-e, amikor államközi megállapodás született hazánk és az Apostoli Szentszék között a tábori lelkészi szolgálat felállításáról. Für Lajos honvédelmi miniszter és Angelo Acerbi érsek aláírásával, több mint negyvenéves "kényszerleszerelés" ért véget. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a szolgálat felállításának nyertesei nem csupán a katonák lettek, hanem az egész magyar társadalom. Hazánkban a honvédségnél utoljára 1951-ben teljesített szolgálatot katolikus pap. Önálló hagyománya azelőtt sem igen volt a tábori lelkészetnek. A monarchia fennállásáig közös szolgálat létezett, és csak 1920-ban alakult meg az önálló magyar tábori lelkészi szolgálat. A Magyar Néphadsereg létrehozásával párhuzamosan folyt a tábori lelkészek munkájának ellehetetlenítése. 1950-ben már csupán három lelkész működött a hadseregben. Nyugdíjazásukkal, 1951. március 1-jével megszűnt hazánkban a tábori lelkészi szolgálat. Az utolsó magyar tábori püspök: Haász István pedig 1973. január 15-én, a svájci Einsiedelnben, emigrációban hunyt el. Abban az esztendőben még csak középiskolai tanulmányait végezte Szabó Tamás dandártábornok, a katonai ordinariátus jelenlegi püspöke, és a szolgálat legidősebb papját is csak három évvel később, 1976-ban szentelték.

A szolgálat felépítésének érdeme elsősorban Ladocsi Gáspár püspök úré, aki mint első tábori püspök kapott kinevezést - válaszolja lapunk kérdésére Szabó Tamás tábori püspök, akivel a tízéves évforduló alkalmából beszélgettünk.

A magyar katonák lelkipásztori ellátásáról a katolikus, a protestáns és a zsidó tábori lelkészi szolgálat gondoskodik. A laktanyák nyolcvan százalékában napi vagy heti rendszerességgel megjelenik egy katolikus vagy egy protestáns tábori lelkész, tehát viszonylag jó a lefedettség...

A Magyar Köztársaság és a Szentszék között fennálló megállapodás értelmében a katonák mellett azok családtagjai, továbbá a polgári alkalmazottak, illetve családtagjaik, valamint az oktatási, szociális, egészségügyi intézmények dolgozói, a bennük tartózkodó személyek: betegek, tanulók, a nyugdíjas katonák és hozzátartozóik is a katonai ordinariátus joghatósága alá tartoznak. Ha mindezt egybevetjük, körülbelül százhúszezer lélek ellátásáról kell gondoskodnunk - mondja a tábori püspök.

Tudjuk, hogy nincs, de szükséges volna-e a laktanyák területén helyőrségi kápolna?

Jelenleg még a püspöknek sincs székesegyháza, átmeneti megoldásként a püspöki funkciókra a Budavári Nagyboldogasszony-templomot vesszük igénybe. Szinte valamennyi laktanyában létezik azonban ökumenikus funkciót ellátó imaterem. A lelkészek pedig ugyanúgy rendelkeznek "alapfelszereléssel", mint a katonák, de náluk ez nem sátorlap, fegyver, gyalogsági ásó, hanem: papi ing, alba, stóla, liturgikus könyvek és mindaz, ami a lelkipásztorkodáshoz szükséges. A püspök alapfelszerelését: a pásztorbotot, mellkeresztet, mitrát, gyűrűt is a Honvédelmi Minisztérium biztosítja.

A lelkészek alapkiképzésben is részesülnek, mely katonai és lelki összetevőből áll...

Ahogyan a lövész katonának a lövészismereteit kell évenként bővítenie, úgy a tábori lelkésznek is törekednie kell teológiai és lelkipásztori tudásának a tökéletesítésére. Ennek keretében a Honvédelmi Minisztérium támogatásával a tábori lelkészek évente háromnapos kötelező lelkigyakorlaton vesznek részt. Emellett idegen nyelvi képzésre is szükségük van, hiszen 2006-tól minden tiszti rendfokozattal rendelkező katona számára alapkövetelmény lesz a középfokú nyelvvizsga. Mindezt a tábori püspökség életében is haszonnal tudjuk majd alkalmazni, hiszen kiterjedt nemzetközi kapcsolataink vannak - mondja a püspök úr. Ahhoz, hogy egymással szót értsünk, ismernünk kell a közös nyelvet.

Egyébként a katonai ordinariátus évek óta részt vesz a lourdes-i nemzetközi katonai zarándoklaton, ahol közel ötven nemzet fegyveres erőinek több tízezer tagja találkozik. Először 1958-ban, egy francia és egy német tábori lelkész kezdeményezésére mentek a katonák erre a híres Mária-kegyhelyre, hogy közösen imádkozzanak a békéért. Azóta egyre nagyobb számban és egyre szélesebb területről zarándokolnak a lourdes-i seregszemlére, mely egyben jelentős katonadiplomáciai esemény: ismeretségek, barátságok születnek. Tavaly májusban a magyar katona zarándokokat Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium tábori lelkészi szolgálatokat felügyelő politikai államtitkára is elkísérte Lourdes-ba, ahol a francia vezérkari főnökkel és a honvédelmi miniszter asszonnyal is találkozott. Manapság divatba jött az országimázs kifejezés. Egy ilyen zarándoklaton való részvétel ebből a szempontból sem elhanyagolható. Nem mindegy, hogy a magyar katonák hogyan jelennek meg egy-egy nemzetközi bemutatón, hogy vannak felöltözve, mennyire fegyelmezettek, a zenekar milyen parádésan szerepel... Ezen keresztül alkotnak képet rólunk, magyarokról.

Nemcsak Lourdes-ba zarándokolnak...

Tőlünk keletre elsősorban a Don-kanyarban létesült katonatemetőket keressük fel. Minden év január 12-e környékén pedig a Budavári Nagyboldogasszony-templomban szentmisével emlékezünk meg a Don-kanyarban elhunyt magyar katonákról. Kevesen tudják, de idehaza is van egy katonazarándoklatunk: szeptember utolsó vasárnapján, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe körül, amikor Búcsúszentlászlóra látogatunk. Keszthelyen és Szolnokon a hazánk területén elesett külföldi katonák sírja fölé létesült emlékhelyet keressük fel. Ostffyasszonyfán halottak napja táján tartunk szentmisét. Ott az első világháborúban volt egy óriási hadifogolytábor - az erdő közepén -, ahol a legkülönbözőbb nemzetiséghez tartozó tizenhétezer katona van eltemetve.

A két világháború között, még Zadravecz püspök kezdeményezte Rómában, hogy Kapisztrán Szent János legyen a magyar tábori püspökség védőszentje. A szent ünnepén minden évben delegációt küldünk a születési helyére: Capestranóba.

A különböző fegyvernemek a védőszentjükről történő megemlékezésüket a tábori lelkészek bevonásával tartják. Kevesen tudják, hogy Szent Mihály az ejtőernyősök, Szent Gábor a híradósok, Szent Gellért a műszakiak, Szent László a gyalogság és határőrség védőszentje. Közismertebb Szent Borbála, mint a tüzérek, Szent György a lovasság és a rendőrség, Szent Imre a sorkatonák, és katonaiskolások védőszentje. Szent Márton a felderítők, boldog XI. Ince pápa pedig a kommandósok égi pártfogója. A katonák önazonosságát erősítik az ilyen ünnepi alkalmak. A fegyvernemeknek imádságai és indulói is vannak. Ezek erősítik a "fegyvernemi öntudatot".

Milyen rendfokozata lehet egy tábori lelkésznek, és milyeneket szerezhet még?

- A tábori lelkészi szolgálatnak ugyanúgy, mint más katonai egységnek megvan a maga állománytáblája, ami kijelöli, hogy milyen beosztások lehetségesek, és azok milyen rendfokozattal járnak együtt. Eszerint egy helyőrségi lelkésznek a "rendszeresített rendfokozata" az őrnagyi rendfokozat. A tanintézetek mellett szolgálatot teljesítő kiemelt lelkészek alezredesi rendfokozatig juthatnak el. Az esperesek és az általános helynök ezredesi rendfokozatot érhet el, a tábori püspöknek pedig dandártábornoki rendfokozata van.

Aki tábori káplánként megkezdi a lelkészi szolgálatát, az általában századosi rendfokozattal indul. Magasabb beosztásba kerülve természetesen ez változik. A katonai rendfokozatokat a Honvédelmi Miniszter adományozza, a lelkészek kinevezése a tábori püspök javaslatára történik.

- Van-e arról kimutatásuk, hogy az elmúlt tíz esztendőben hány keresztelést, első szentáldozást, bérmálást, esketést tartottak a tábori lelkészi szolgálat keretében?

- Van önálló anyakönyvezésünk, és - mint minden egyházmegyében, úgy itt is - az éves statisztikai kimutatást megküldjük az Apostoli Szentszéknek. Mivel viszonylag kisszámú anyakönyvezési feladat van, és az adatok visszakeresése is sokkal egyszerűbb, ez központilag történik. Így, ha valaki a tábori lelkészi szolgálat keretén belül kapta meg a beavató szentségeket, és az évek során már sokadik állomáshelyére kerülve szeretne megnősülni, a központi nyilvántartáshoz fordulhat, ahol a kívánt dokumentumot azonnal megtalálja.

A hitoktatás és a szentségekre történő felkészítés mennyire szervesen épül be a laktanyák életébe?

A most folyó haderőreform alapján egyre kevésbé mondhatjuk azt, hogy a laktanyákban tényleges és konkrét lelkipásztori munkát lehet majd folytatni. A katonák egyre nagyobb hányada mint munkahelyre megy be a laktanyába, ahol az idejét kemény munkával kell töltenie. Ez nem zárja ki, hogy a munkaidő végeztével - akár a laktanyában -, szentségi felkészítésben, jegyesoktatásban vagy imakörben vegyen részt. A legtöbb esetben azonban mindezek a lelkész lakásán történnek, vagy abban a templomban, ahol a lelkész működik.

A jelen feladata, hogy elkészítsük azokat az alapdokumentumokat, melyek a szolgálat egyes területeit szabályozzák. A parancsnokok részére például most készül egy szolgálati utasítás arról, hogy hogyan viszonyuljanak a tábori lelkészhez, aki a laktanyában egy független személy. A katona számára, aki hierarchiában gondolkodik - "én vagyok a parancsnok és mindenki alám tartozik" -, érthető nehézséget okoz egy független személy jelenléte. Ilyen és hasonló kérdések szabályozása van még folyamatban.

A szolgálat kezdetén sokan a politikai tisztek utódát látták a tábori lelkészekben, akik a parancsnok beépített embereiként szállítják az információt a sorkatonák és a tisztek állományából. Idővel - ahogy a lelkipásztori munka elmélyült -, ez a kép megváltozott, és egyre nagyobb elfogadottságban részesülnek a tábori lelkészek. Sokan nem is azt értékelik bennük, hogy mennyit keresztelnek vagy esketnek, hanem azt, hogy ott vannak a katonák mellett, lelki támaszaik, bizalmi "fórumuk", akik olyan útmutatásokat és információkat tudnak adni, amelyeket odabenn a laktanyában vagy egy gyakorlat alkalmával máshonnan nem kapnak meg a katonák.

- Karácsonykor nyilvánosságra kerültek olyan adatok, miszerint több mint ezer magyar katona teljesít valamilyen békefenntartó szolgálatot a határainkon kívül. Hogy oldják meg az ő lelkipásztori ellátásukat?

A tábori lelkészi szolgálatot a külmissziókban a NATO-előírások szabályozzák. Önálló kontingensnél kétszáz fő fölött tábori lelkészi helyet kell létesíteni. Így a jelenlegi magyar külmissziók közül kettőben van állandó tábori lelkész: Pristinában, a koszovói KFOR-kontingensnél, és Irakban, a szállító alakulat mellett. A lelkészek kiküldése a katolikus és a protestáns szolgálat között vetésforgószerűen működik. Ez azt jelenti, hogy féléves váltásban egyszer katolikus, majd protestáns lelkész utazik ki a kontingenssel. Az iraki és a pristinai tábori lelkészi hely keresztváltásban van, tehát az egyik helyen katolikus, a másikon protestáns lelkész működik.

Azokon a helyeken, ahová nem tudunk lelkészt küldeni, nagyon nehéz a lelki ellátás biztosítása, hiszen nem minden katona ismer idegen nyelvet.

- Többéves tábori püspöki szolgálata alatt melyek voltak azok az élmények, amelyek különösen mély nyomot hagytak Önben?

- Felejthetetlen emlékként őrzöm első tábori lelkészi ténykedésemet, amikor 2001 decemberében meglátogattam a katonai fogdát, és ott egy egyszerű, de igényes, szép betlehemi jelenetet ábrázoló képet kaptam ajándékba. Azóta is a szobám falán őrzöm. Örömmel emlékszem vissza a különböző laktanya-látogatásokra, ahol a parancsnokok részéről szinte kivétel nélkül szívélyes, majdhogynem baráti fogadtatásban részesültem. Úgy gondolom, ez elsősorban nem a személyemnek, hanem a szolgálatnak szólt, hiszen valamennyiüktől dicsérő szavakat hallottam a helyi lelkész működéséről. Maradandó emlék 2002. augusztus 20-a, amikor végiglátogattam a felső-dunai gátakon küzdő katonákat. De ugyanígy az egyszerű hétköznapok is megannyi mély, emberi, lelki élményt hoznak.

Hogyan értékeli az elmúlt tíz esztendőt?

Hálával kell visszagondolnunk erre az időre, hiszen nagy feladat megoldásához adott erőt az Úristen. A hadsereg a múltban nagyon is átitatódott az ateista ideológiával, és még most sem könnyű terep, mert amint az egész társadalomban eluralkodik a gyakorlati materializmus, ez óhatatlanul kihat a hadseregre is. Ahogyan nincsenek könnyebb és nehezebb plébániák, úgy a honvédségnél végzett lelkipásztori szolgálat sem nélkülözi az örömöket és a nehézségeket. De nem is a könnyű utat keressük, hanem Jézus szavai szerint, nekünk a keskeny, a tövises, a kövekkel szegélyezett utat kell követnünk.

Most a haderőreform kapcsán át kell gondolnunk a jövőt, hiszen a sorállomány csökkentésével egy más profilú hadsereg jön létre, következésképpen a lelkipásztori szolgálat is átalakul majd, máshová helyeződnek a hangsúlyok. Nagyobb lesz a stabilitás, hiszen a szerződéses katonák legalább öt évig a hadsereg kötelékeiben maradnak, így mi is hosszabb távon foglalkozhatunk velük. Megindíthatunk olyan lelkipásztori munkát, amely hosszabb kifutást igényel.

Nemrégiben megkérdeztem az olasz tábori püspököt, hogy amikor náluk megalakult a szerződéses hadsereg, ők hogyan módosították a munkájukat? A tevékenységük fő hangsúlyát a családokra helyezték - mondta. Úgy vélem, ez számunkra is nagyon jó tipp. A katonák élete kemény, a hadseregben szolgáló férfiak és nők nehezen tudják egyensúlyban tartani a munkahelyi követelményeket és a családban való helytállást. Különösen érvényes ez a külmissziókban szolgálatot teljesítőkre, akik hónapokat töltenek távol a családtól.

Egy másik új út lehet számunkra a gyermek-pasztoráció, vagyis a katonák gyermekeit szeretnénk meghívni közös táborozásra, ami elsősorban nem hittantábor, hanem közösségépítő, emberformáló jellegű összejövetel lenne. Sok feladat és lehetőség áll tehát előttünk a jövőben is, de amint az elmúlt tíz esztendőben bőségesen megtapasztalhattuk az Úristen jelenlétét, most is az ő megújító Szentlelkében bízunk.

Papp Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu