Könyvespolcra

Giesswein-monográfia

Szolnoky Erzsébet kiváló győri egyháztörténész kutató legújabb műve Giesswein Sándor győri kanonoknak, a keresztényszociális eszme és mozgalmak hazai úttörőjének életét (1856-1923) és életművét tárja elénk halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Neki sikerült végre tudományos alapossággal bemutatni ennek a sokoldalú, tudományos, egyházi és politikai eredményekben (és kudarcokban) gazdag főpapi egyéniségnek a pályáját. Kár, hogy a tárgyilagos pályakép csak szűkszavúan tárgyalja a Giessweint élete végén ért támadásokat, amelyek életének szinte kudarcos befejezését jelentették. Ez pedig nem Giesswein, inkább kora magyar közéletének szégyenét jelenti.

Egyetlen idézet is rávilágíthat máig tartó időszerűségére: "Nemzetköziek vagyunk, mint keresztények, mint demokraták és a gazdasági élet szempontjából, de a nemzeti szellemet tiszteljük, a másik ember nemzeti jogait is tisztelve. Az emberiség nagy egyetemessége erősebb, színesebb, tartalmasabb lesz a nemzetek és az államok különbözősége által."

Giesswein szerteágazó tudományos munkássága (szentírástudomány, vallástörténet, nyelvészet, társadalomtudomány, munkáskérdés, pedagógia) szükségessé tette az egyes szakterületek külön részekben történő tárgyalását. Az már a szerkesztés mulasztása, hogy nem készült név- és tárgymutató, valamint életrajzi kronológia. A jegyzetek pedig jobban használhatók lennének, ha vagy a lapok alján, vagy a kötet végén egyben elhelyezve találhatná az olvasó.

(Szolnoky Erzsébet: Szociális igazságosság és keresztény szeretet. Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2003)

R. P.

La Salette-i zarándoklat

Franciaország gazdag keresztény örökségének értékes és mély értelmű darabja az 1800 méter magasan fekvő kis hegyi faluhoz kötődik. La Salette-ben is pásztorgyerekeknek jelent meg 1846-ban a Szűz, akárcsak Lourdes-ban. Itt a tizenöt éves Mélanie Calvet és a tizenegy éves Maximin Giraud könnyezni látta Máriát. Megtudták tőle azt is, miért szenved. A káromkodások, a vasárnap megszentelésének elhanyagolása, az imádság elhanyagolása miatt. Százötven év múltán mindez még inkább fájdalmas valóság.

Carlo Maria Martini bíboros, az azóta már nyugalomba vonult milánói érsek 1997-ben egyházmegyéje híveivel La Salette-be zarándokolt. E zarándoklat elmélkedéseit tartalmazza ez a füzet. A jezsuita főpásztor kiváló biblikus tudós. Mióta visszavonult egyházmegyéje éléről, ismét csak szentírás-tudományi munkásságának szenteli idejét. Elmélkedéseinek nagy értéke éppen a Szentírásból merített, a szent szövegekhez kapcsolódó mondanivaló. Éppen ezért közérthető, és mindig időszerű. Annak szép példája, miként lehet tartalmasan és mégis népszerűen beszélni. Tóth Sándor értő módon fordította a szöveget.

Az üzenet, amelyet Mária közzé akart tenni, nem anynyira a bűnről, hanem annak kiengeszteléséről szól.

(Carlo Maria Martini: Mária tovább szenved - Új Ember Kiadó, 2003)

R.P.

Elrejtett történelem

Ez is a mi sorsunk. A magyarságé, amelyről beszélni ma is csak fontolgatva lehet, nehogy fellobbanjon a gúnyparázs... Csoda-e, rejtőzködő könyvek ha valahol előkerülnek, körülötte félelemhullámok szaporodnak. Miként ezúttal, a Vitézek albuma közreadásakor. Hatvanöt esztendeje jelent meg először, közvetlenül a második világégés küszöbén, amikor már egyetlen év sem kellett, s lángolt a gyűlölt fasizmus, bolsevizmus. A kronológiai jelzés ekként olvasható: "Akkor a könyvbe tizenkétezer név és ötezer fénykép került azokról, akik 1921. augusztus 20-ától 1938. december 31-ig megkapták a vitézi címet." A születési adatok mellett fontos bejegyzések a bevonulás helye, időpontja s a kitüntetések.

A Magyar Rádió márványtermében Németh Miklós Attila, Németh B. László A mi időnk című műsor felelős szerkesztője és munkatársa szóltak a könyvről, amely ifj. Kiss János békésszentandrási vitéz leszármazottnak családi ereklyéje. A nagyapa viselte e méltó tisztséget, Kiss Lajos, akinek kardját, kitüntetéseit a fia elásta tanyájuk csűrében, a vetőgép alá. A családot kitelepítették, fűtetlen tanyáról mentek vissza régi helyükre, kiásták az albumot, a vitézi emléktárgyakat, majd később hazatérve gondosan rejtegették az albumot.

Kelemen Eörs hallotta A mi időnk rádióműsor riportját az értékes dokumentumról, s kiadója, a Pytheas(reprint művek gondozója) remek munkájával kézbe adta ezt a XX. századi hadtörténeti forrásmunkát, amely most már nem nélkülözhető a kutatásban, s ugyanakkor sokak családi múltjából fontos "igazolás" a becsületről és a hazáért szentelt magatartásról. Drága könyv, nem az ára miatt (15 000 forint), hanem mert szembefeszül annak a diktatúrának, amely idegenek erőszaka volt annyi ideig. Szabad ország szabad polgárai keresik ebben az albumban a neveket, amelyek köteleznek.

(Pytheas Kiadó, 2003)

(tóth)

Erkölcsteológiai sorozatok

Három kötetet és két sorozatot ajánlok a tisztelt Olvasó figyelmébe. A Tarjányi Zoltán szerkesztette Erkölcsteológiai Tanulmányok című sorozat a kiadó szándéka szerint minden évben egy-egy újabb kötettel bővül, e pillanatban két könyvet vehet kézbe a morálteológia iránt érdeklődő olvasó. A sorozat célja kettős: egyrészt az, hogy összefogja a tudományág jeles képviselőit, közös fórumot teremtsen számukra, másrészt pedig az, hogy világos, pontos, közérthető és érdekfeszítő útmutatót kínáljon mindenki számára, akit valamelyest is érdekel az egyház korszerű erkölcsteológiai tanítása.

E két kötetben helyet kapott többek között Beran Ferenc,Harsányi Pál,Nemes György, Tuba Iván írása, s a tanulmányok szerteágazó tematikája biztosítja, hogy mindenki találhat kedvére való, illetve őt éppen foglalkoztató kérdést. Az első kötet érinti a - napjainkban oly időszerű - politikai etika kérdését, foglalkozik a halál körüli problémákkal, beszél a vasárnap erkölcsteológiai vonzatairól, az alázat fogalmáról, valamint az öregedés - így vagy úgy, de mindenkit érintő - kérdéséről. A sorozat második kötete - egyebek mellett - a munka, munkanélküliség, a házasság, háború, illetve a technika etikáját járja körül, igyekezve szilárd fogódzót adni mindent relativizálni akaró világunkban.

Az Erkölcsteológiai Források című sorozat első kötete Liguori Szent Alfonz életével, de még inkább A Jézus Krisztus iránt való szeretet gyakorlása című művével ismerteti meg az olvasót. A sorozat célja, hogy az egyház morálteológiai gondolkodását meghatározó, illetve jelentősen befolyásoló szerzők műveit tegye közkinccsé, ezért érthető, hogy a gyóntatók és morálteológusok védőszentjének, Szent Alfonznak az írásával indul a könyvgyűjtemény. Nagy erénye a kezdeményezésnek, hogy az eredeti műveken kívül kísérő tanulmányt is közöl (e kötetben Beran Ferenc elemzése nyújt segítséget a tizenhét fejezetes mű értelmezéséhez), melyben mind a szerzőt, mind gondolatait tágabb összefüggésben láthatjuk - nem megfeledkezve az esetenként évszázados írások mának szóló üzenetéről sem.

(Erkölcsteológiai Tanulmányok; Erkölcsteológiai Források, Jel Kiadó, 2002-től)

Balázs István

Meghaltam és végre élek

Sokszor, sokat elmélkedünk az isteni kegyelemről. Megkapjuk? Nem kapjuk meg? Érdemesek vagyunk rá? Vagy csak homályosan látunk?

Ez a történet apróbb s nagyobb megpróbáltatások nyomán szembesít e kérdésekkel, miközben hátterében súlyos és elháríthatatlan tragédia komorlik. Megtörténhet-e a csoda? Vagy bele kell nyugodnunk a megváltoztathatatlanba?

A tények kijózanítóak: a halállal nem tudunk versenyezni. Mégsem érezzük lehangolónak a végkifejletet. A megpróbáltatások súlya alatt görnyedő embernek erőt és kitartást ad az imádság, s a kért kegyelem fényében ébred rá arra, hogy a szenvedések nem csak megpróbálják, hanem meg is edzik, s közelebb viszik a kereszthordozás értelmének felismeréséhez, a gyengeségtől való szabaduláshoz.

Szokatlan műfajú vallomásában a szerző írói erényeket villant föl. Mélyen emberi a történet, s elkötelezetten keresztényi a végkifejlete. Megismerésével saját gyengeségeink leküzdéséhez is erőforrást találhatunk.

(Fromann Richárd: Meghaltam és végre élek, kapható az Új Ember Könyvesboltban.)

Rónay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu