Uj Ember

2003.11.30
LIX. évf. 48. (2886.)

November 30.
Advent első
vasárnapja

Főoldal
Címlap
Hit, tudás, emberség
Békét, szeretetet viszünk haza
Cigányok zarándoklata Rómában
Szent Erzsébet rózsája
Az egri karitász munkatársa az idei díjazott
Nem Istennek, nekünk kell!
Betlehemi béke - 2003
Lelkiség
"Jelek lesznek..."
Szentírás-magyarázat
Nézd, milyen Betlehem a lelkünk!
Homíliavázlat
Boldog új évet!
LITURGIA
A HÉT SZENTJEI
Életige, 2003. december
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
Életminőség és boldogság
Alkotó kisebbségnek kell lennünk
Uniós advent
Gyertyagyújtások Európában
Közelebb az Istenhez, közelebb az emberhez!
A Keresztény Demokrata Fórum első országos közgyűlése
A XX. század: áldás vagy átok?
Élő egyház
Az egyházért és a világért
A Fraknói Vilmos-díj idei kitüntetettjei
A zarándoklat tovább folytatódik...
Hajléktalanok éjszakája Debrecenben
Családos lelkinap Kecskeméten
A székesegyház bronzkapuján a múlt eseményei
Együtt az önkormányzatokkal
Élő egyház
Vatikáni konferencia a depreszszióról
Vanyó László is tag volt
A terrorizmusról
A terror természetellenes
Fórum
Az első magyar filozófiai műről
Bolberitz Pál professzor elnöki székfoglalója
Egy elme világa
Könyvespolcra
Esztergomi érsekek 1001-2003
Az Olvasó írja
Bányászima
Fórum
A várkastély kapuja
Fórum
Ősvallás és kereszténység
Pogányos hitvallások
Márton Áron példája (2.)
Márton Áron szabadulása
Ünnep
Többféleképpen várakozzunk!
Az egyház lehetőségei a szociális ellátásban
Ifjúság
Készülődés az élet
Imával segítsük őket!
Fogyóban
Közzétették a kihalással fenyegetett állat- és növényfajok idei listáját
Szakmát adó "műhelymunka"
Gyászmise az Irakban elhunyt egyetemistáért
Rejtvény
Kultúra
Egy hétvége kultúra nélkül
A transzcendens festője
Mednyánszky László-emlékkiállítás
Öt noteszlap
"Istent figyelembe kell venni"
Egy jegyzetíró füzetéből
Fórum
Hogy ne kavicsok legyünk
A művészeten is túl
Mozaik
Új karitászközpont a Belvárosban
Kiosztották "Szent Erzsébet kenyerét"
Kínai datolya - hazai földben
A halálmadár

 

Hogy ne kavicsok legyünk

A Magyar Televízióban 1990 óta készülnek a vallási és hitélettel kapcsolatos, illetve a történelmi egyházak életét, szertartásait, tanítását bemutató műsorok, akkor alakult meg ugyanis a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztősége. Az itt dolgozó munkatársak közül többen vallják, köztük Csiszér Ferenc, a szerkesztőség vezetője, hogy ebben a közegben, az itt rendelkezésre álló lehetőségekkel teljesedhetett ki igazán televíziós műsorkészítő munkásságuk. Az itt készülő műsoroknak már nem kell, mint egykor, pusztán történelmi, művészeti, nyelvi, irodalmi, építészeti emlékekről szólniuk, hanem nyilvánvalóvá válhat a mindezek által hordozott hitbeli tartalom, sőt, a műsorok szólhatnak az egyház tanításáról és az azt megvalló, aszerint élő emberek és közösségek életéről is. A következőkben az Új Ember mostani, valamint egy decemberi, és egy januári számában bemutatjuk olvasóinknak az MTV Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztőségének néhány munkatársát, szólunk magukról a műsorokról és a szerkesztőség jövőbeni terveiről.

Téglásy Ferenc szerkesztő-rendező és T. Katona Ágnes szerkesztő-műsorvezető a Katolikus krónika és a Tanúságtevők című sorozat, illetve a szentmise-közvetítések alkotói. Téglásy Ferenc önéletrajzi ihletettségű játékfilmje, az 1987-ben forgatott Soha, sehol, senkinek Mannheimtől Chicagóig tizenkét nemzetközi filmfesztiválon nyert díjat. Televíziós munkásságát 1999-ben a püspöki konferencia Pro Ecclesia Hungariae kitüntetéssel ismerte el.

T. Katona Ágnes szerencsésnek mondja magát, hiszen tizenhét éves kora óta jelen van a képernyőn. Amatőr főszereplője volt egyifjúsági tévéfilmnek, verset mondott a Ki mit tud?-ban, később színésznőként a Szerelmem,Elektra című tévéjátéktól kezdve több tévéfilmben szerepelt, tizenhárom éve pedig a katolikus műsorok szerkesztő-műsorvezetője. A "helyén" érzi magát eben a szerepkörben, ugyanakkor teljes életet élhet a családjával: gyerekeivel és férjével.


T. Katona Ágnes


Téglásy Ferenc

Téglásy Ferenc számára már huszonegy éves korában fontos volt a hit, az emberi tartás és a tudás. Ezeket igyekezett megjeleníteni 1964-ben, elsőéves főiskolai vizsgafilmjében, amely Itt és most címmel az akkor kórházi mosodavezető Olofsson Placid bencés atyáról szólt, aki tíz évet töltött a szovjet Gulágon. Már húsz éve volt a Magyar Televízió munkatársa, amikor az újonnan alakult vallási és egyházi szerkesztőség keretében lehetőség nyílt katolikus tévéműsorok készítésére. Ekkor, következő játékfilmtervét félretéve döntött arról, hogy "hol a helye". 1990 májusában T. Katona Ágnes így köszöntötte a nézőket a Magyar Televízió képernyőjéről: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Sokan elmondhatják a műsorkészítőkkel együtt, hogy számukra ezzel a könnyes örömet jelentő köszöntéssel következett be a rendszerváltás. A Téglásy család számára mindenesetre azt is jelentette, hogy azóta minden kedden, most éppen hétszáztizenhetedszer ugyanezzel a köszöntéssel kezdődik a Katolikus krónika. Közel kétezer magazin, dokumentumportré, szentmise-közvetítés készült azóta Pákozdi István atyával a püspöki konferencia tévéreferensének felügyeletével és baráti segítségével.

"Kölcsönösen egymásra bízott minket a Gondviselés" - értékeli a műsorkészítés találkozásait - a jezsuita Godó atyától kezdve Tímár Ágnes ciszterci apátnőig - T. Katona Ágnes. Hála Istennek, hosszan sorolhatná a neveket. A képernyős ismertség még ma is zavarba hozza olykor, mert a "mosolygós Katona Ági" nem egy szerep, hanem szolgálat, amely vele magával azonos.

A katolikus műsorok készítői nem gondolják, hogy televíziós eszközökkel közvetlenül megmutathatnák az Istent. De megmutatható az Úr jelenléte a misén részt vevők, az imádkozók arcán. Az alkotót is erősíti, amikor megtudja, hogy egy szentmise-közvetítés után egy asszony mégsem ment a már elhatározott abortuszra, s hogy a katolikus műsor élménye eltérített valakit öngyilkossági szándékától. De kapnak közvetlen viszszajelzést is: 1992-ben a Keresztút című filmmel elnyerték a Nemzetközi Keresztény Televíziós Hét fődíját, különdíját és közönségdíját. 1995-ben a német ARD televízió megvette a szerkesztőség egyik lírai dokumentumfilmjét.

A katolikus műsorokért felelős kis csapat tagjai, akik között meg kell említeni az Erdélyből jött fiatalember, Danguly Zsolt nevét, nemcsak a mindennapokon teszik a dolgukat, számukra a vasárnap, az egyházi ünnep is igazi munkanap. Mégis ünnep, bár a megszokottól kissé eltérő módon ünnep a Téglásy Ferenc - T. Katona Ágnes házaspár és gyermekeik számára - a nagyobbik munkatársuk is már! - a karácsony és a húsvét, a vasárnap és természetesen a katolikus műsorok adásnapja. Az elmúlt több mint egy évtized mindig adott annyi bátorítást, biztatást, hogy hittel dolgozhassanak tovább. Hiszik, hogy a Gondviselés időről időre óriások közelébe, barátságába sodorta őket. Ezek az olykor megrendítő találkozások csodálatos ajándékok a számukra, mert a riportalanyok hite, embersége segíti a műsorkészítőt abban - bármennyire is méltatlannak érzi magát -, hogy az ő szeretetünket közvetítse. Remélik, hogy munkájukkal az Isten ügyében járnak, vágyva, hogy ne kavicsok legyenek egy patakban, melyek bár mindig vízben vannak, belül szárazon maradnak.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu