|
|
A XX. század: áldás vagy átok? A debreceni domonkosoknál Az igazság kis körei című előadássorozat keretében Pucilowski József domonkos történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára osztotta meg vitaindító gondolatait a hallgatósággal 2003. november 21-én. A XIX. század végén XIII. Leó pápa kibocsátja a Rerum novarum című enciklikát, amelyben állítja: "Különbség van a pénz jogos bírása, és annak használata között. A méltányosság, a munkások állami védelmét sürgeti, s az államnak minden ember jogát szentül meg kell óvnia, különös tekintettel az alsóbb osztályra." Áldás, hogy a munkások védelmének szükségeségét megfogalmazó enciklikával lép be az intézményes egyház a XX. századba, s áldás az is, hogy XIII. Leó kezdeményezését egy szociálisenciklika-sorozat követi. Átok volt az I. világháború, oktalanságával és értelmetlenségével, s átok a háború után mesterséges államalakulatok létrehozása a többnemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia helyében. 1917-ben, a bolsevista puccs után következett az "átkos" 70 év 100 millió ember halálával, benne a II. világháborúval, s annak átkával, a bolsevizmus elterjedésével Kelet-Európában. Folytatva az "átkos sort", következik a terrorizmus, amelynek eddigi csúcsa, az egész világnak egyenesben közvetített 2001. szeptember 11-i támadás. Az átok jelenlétét napról napra, percről percre tudatosítja a média. 1863-ban körülbelül ugyanennyi ember halt meg az amerikai polgárháborúban Pennsylvániában, csak akkor még nem tudtak róla. Átok-e vagy áldás a média? A híradók mindenesetre főként borzalmat közvetítenek: baleset, gyilkosság, terrortámadás, csonkolt áldozatok, sokkoló borzalom. A tények ilyen fölhalmozása nem áldás, hanem átok. 1927-28-ban XI. Piusz kijelentette, hogy nem szabad együtt imádkozni más vallásúakkal. Az ökumenizmust a protestánsok kezdték. Ezt alázatosan el kell fogadnunk. Áldás, hisz amikor az idősebbek még eretnekként gondolnak más vallásúakra, a fiatalabb nemzedék gyermekei már keresztényként tekintenek egymásra. XII. Piuszig az egyház intézmény volt, amelyet fenn kell tartani. Nem áldott program-e a pápa 1943-ban megjelent enciklikája, amelyben kiderül, hogy az egyház nemcsak intézmény, hanem Jézus Krisztus misztikus teste, amelyhez először a katolikusok, aztán a más vallású keresztények, majd a zsidók, a muszlimok, buddhisták, ateisták is tartoznak? A II. vatikáni zsinat pedig kimondja: senkit sem szabad a hit elfogadására kényszeríteni, ha akarata ellenáll. Pucilowski József szerint karitatív tevékenység nélkül nem létezhet az egyház. De jó volna a XXI. század elején bevezetni a "business-pasztorációt" is, hiszen az üzletemberek politikusok, bankárok, vezető szerepet töltenek be a társadalomban, s nem mindegy, hogy milyen tudás birtokosai azok, akik sokakat érintő döntéseket hozhatnak. A XX. században a kereszténység és az istentelenség egyaránt hatással volt az emberiségre, mégis azt mondhatjuk, hogy több volt az áldás, mint az átok - összegezte mondanivalóját Pucilowski József. Kovács Ágnes
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||