Az első magyar filozófiai műről

Bolberitz Pál professzor elnöki székfoglalója

A magyar tudomány jeles művelőinek 88 éve (1916 óta) fennálló keresztény fóruma, a Szent István Akadémia XXXVIII. közgyűlését méltó helyen, a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta november 21-én. A közgyűlés sorszáma azt jelzi, hogy a régi intézményt nem szüntette meg ugyan a proletárdiktatúra, de "tetszhalottként" kihalásra ítélte. Többszöri kezdeményezésre és számos értetlenség leküzdése után, amiben Erdő Péter bíboros - még mint professzor - szakvéleményével már akkor is fontos segítséget adott, a tavaly óta újjászerveződő akadémia most megtarthatta ünnepi közgyűlését. Erdő Péter bíboros prímás dekrétuma az egyházi és állami törvények értelmében tisztázta a jogi helyzetet, miszerint az akadémia tudományos testület, hivatalos egyházi társulás, melynek fővédője Magyarország prímása.

Az este azért is volt joggal ünnepinek nevezhető, mert Erdő Péter bíboros fővédővel az élen népes hallgatóság kísérte figyelemmel az akadémia megválasztott elnökének, Bolberitz Pál pápai prelátus, tanszékvezető egyetemi tanárnak a közgyűléshez kapcsolódó székfoglaló előadását. (A főtitkári tisztre megválasztott Stirling János profeszszornak, az akadémia története kiváló ismerőjének adatai szerint az érdeklődők százon felüli száma rekordot döntött.)

Az első hallásra elvont tudományos témát - A magyar filozófia kezdetei. Nicolaus Cusanus recepciója Laskói Csókás Monedolatus Péter "De Homine" című művében - nemcsak a közismerten jó előadói stílus, hanem a magyar filozófiai gondolkodás sajátos értékeinek felmutatása, továbbá a hit és értelem mai viszonyára utaló megállapítások hozták közel a hallgatósághoz.

Miután a magyar lélektől egyáltalán nem idegen bölcseleti gondolkodásnak korai történetét vázolta, az előadó az első önálló magyar filozófiai művet mutatta be. Szerzője, Laskói Csókás Monedolatus Péter, XVI. századi kálvinista magyar Wittenbergben tanult. Filozófiai embertana a legterjedelmesebb műve: De Homine (az emberről), latin nyelvű. (Bolberitz Pál magyarra fordította 439 oldal terjedelemben.) Modern vonása, hogy az emberre és világára csodálkozva, az érzékelés és értelmi megismerés által emelkedik Istenhez.

Laskói Csókás református gondolkodó világszemlélete igen nagy mértékben Nicolaus Cusanust követi, és műve Cusanus recepcióját is jelenti a hazai gondolkodásba. Ki volt Nicolaus Cusanus (Kuesi Miklós)? A késői középkor egyik legeredetibb tudósa, pápákhoz hűséges egyházi reformer, bíboros, ugyanakkor jellegzetesen reneszánsz gondolkodó (+ 1464). Van, aki azt tartja, hogy ha kortársai kellőképp értették volna, talán nem is következett volna be a reformáció. Bölcseletének alapkérdései az Isten és a világ viszonya, a világegyetem belső egysége és az ember nagysága. Őt idézi, az ő tekintélyére hivatkozik Laskói Csókás. Nincs szégyenkeznivalónk a magyar filozófiai gondolkodás kezdetei vonatkozásában.

Az első önálló magyar filozófiai munka is azt bizonyítja, amit egész kultúránk: magyarságunk értékeit nem veszítjük el a modern európai keresztény értékek befogadásával.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu