|
|
Könyvespolcra Esztergomi érsekek 1001-2003 "Magyarország minden egyházának anyja és feje", Esztergom érsekeiről szóló kötet jelent meg a Szent István Társulatnál. A nagyszabású, szakmai szempontból is jelentős munkát, amelyet Beke Margit, az Egyháztörténeti Bizottság elnöke szerkesztett, november 19-én mutatták be Budapesten, a Prímási Palotában. "A mű az egyháztörténeti életrajzírás legnemesebb hagyományait követi" - mondta Ladocsi Gáspár püspök, a kötet méltatója. A jövő nemzedékek számára is útmutató jellemrajzok, az érsekek által alapított intézmények említése mellett a mű tartalmazza az egyházfejedelmek pecsétjét, címerét, valamint egy 1526-ból származó érseki zászlót. A kötet szerzői - köztük fiatal kutatók is - többek közt merték vállalni a prímások katalógusának rendezését (évszámok felülvizsgálatát, kiigazítását) is. Ladocsi Gáspár az Esztergomi érsekek 1001-2003 című könyvet nemcsak a történelemmel foglalkozó szakembereknek ajánlotta, hanem a "Historia est magistra vitae" jegyében mindenkinek, aki múltunk, egyházunk iránt érdeklődik. A kötetbemutatón Érszegi Géza, a Magyar Országos Levéltár főtanácsosa, Koltai András, a Piarista Levéltár igazgatója, valamint Szuromi Szabolcs Anzelm premontrei szerzetes, a katolikus egyetem tanszékvezető tanára beszélt a megjelent mű hátterében folyó kutatásokról. A könyvhöz Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek - aki maga is szerepel a művet megalkotó harmincnégy szerző között - írt ajánlást. Ebben írja: "Ha személyes közelségből tekintve mélyedünk el ebben a történelemben, akkor nem térhetünk ki aktuális üzenete elől. A lelkipásztori és kulturális megújulás, az emberi és keresztény közösség építése minden kedvezőtlen látszat ellenére és minden kudarc után is sürgető feladatunk marad. Olyan feladat ez, amelynek teljesítéséhez a történelemből okulva is méltán reméljük Isten különleges segítségét." Az Esztergomi érsekek 1001-2003 című kötet megjelenését Esztergom Város Önkormányzata, az Esztergom-budapesti Érsekség, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Körössy A nemzettudat válságai Mikor szüntette meg magát a magyar állam? Amikor már nem a nemzet sorsa, hanem önös érdekek (főurak, oligarchiák, ma bankárok) határozták meg a sorsát. Miért nem szűnt meg mégsem, hiszen közel fél évszázadonként olyan tragédiákból kellett feltápászkodnunk, mint a tatárjárás, török hódoltság, Habsburg elnyomás, Trianon, szovjet megszállás? Nemeskürty István egyszerű válaszokat ad: a hit, az önérzet és a nyelv mentett meg minket a végső pusztulástól. A hit, a kereszténység, amellyel a magyarság már Etelközben megismerkedett és ezért nem jelentett számára nehézséget annak befogadása. Mi több, a Képes Krónika szerint a honfoglalás is a Biblia szellemében történt: "Az Úr visszaadta (!) a magyaroknak Pannóniát, mint Izrael fiainak Mózes idején örökségül adta Kánaán valamennyi országát." Míg a török hódoltság idején a környező balkáni népek tömegesen, addig nálunk egyetlen város vagy falu sem tért át a mohamedán hitre! A magyar paraszt és főúr "ugyanazon módon használják a szavakat, nincs különbség beszédjükben" (Galeotto). A másik érdekesség, hogy míg a középkori német, angol, francia nyelv annyira eltér a mai nyelvtől, hogy azt nem is értik, addig ez nálunk nem így van. "A magyar az Európában leghamarabb »elkészült«, végleg kialakult nyelv. (...) Ez a ritka, zárt nyelv éppen ritka mivoltánál fogva jelképezi keletről érkezett különállásunkat." De mi a helyzet ma? Ki a magyar? Aki "annak tartja magát", és aki meglepve tapasztalja, hogy saját "honfitársai" tépik le róla a nemzeti színű kokárdát. Milyen Európai Uniónak (föderációnak) leszünk a tagjai, netán tartománya? Mi minden történt a rendszerváltozás óta? Hogyan tovább? Ezekre a kérdésekre próbál feleletet adni Nemeskürty tanár úr a tőle megszokott olvasmányos stílusban és hitelességgel. (Nemeskürty István: Magyarnak számkivetve - A nemzettudat válságai, Szabad Tér, 2003) Torba Zsuzsanna
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||