|
|
Vatikáni konferencia a depreszszióról Az Egészségügyi Pápai Tanács november közepén nemzetközi konferenciát tartott az aggasztó méreteket öltő depressziós megbetegedésekről. Javier Lozano Barragán bíboros, a szentszéki szervezet elnökének tájékoztatása szerint a posztmodern kultúra nélkülözi az értékeket, egyedül a jólétet, az élvezetet, a pénzkeresést hajszolja. A technikai fejlődés világában a homo sapiens egyben homo potens is lett, azaz gondolkodó és ugyanakkor hatalommal rendelkező ember, ám szorongóvá, rettegővé is vált. Mindent meg tud szerezni, de a halál gondolatát nem tudja elhessegetni, tehát fél, és ez a félelem olykor depresszióban nyilvánul meg. II. János Pál november 14-én fogadta a közgyűlés résztvevőit. Megköszönte a szakma művelőinek, hogy a depresszióval kapcsolatos kutatásaik eredményeit közkinccsé teszik, és ezzel segítik a betegek és hozzátartozóik jobb életminőségét.Köszönetet mondott azoknak is, akik a depresszióban szenvedő betegeket gondozzák, és segítik őket az élet iránti nagyobb bizalom megszerzésében. A depresszió terjedését a Szentatya aggasztó jelenségnek nevezte, amelyben feltárul a személy emberi, pszichológiai és spirituális törékenysége. Ezek részben társadalmi eredetűek, gondoljunk a média által közvetített üzenetekre, amelyek a fogyasztói szellemet, a vágyak azonnali teljesítését, az egyre növekvő anyagi jólét hajszolását sugallják. Új utakat kell javasolni, amelyben, a lelki élet ápolásán keresztül, mindenki építeni tudja saját személyiségét. Az ifjúsági világtalálkozók felemelő tapasztalata mutatja például, hogy az új nemzedékek milyen szomjasan keresik azt a valakit, aki képes megvilágítani mindennapi életüket, aki értelmet ad az életnek, és segíti őket a nehézségekkel szemben. A pápa utalt rá: a megbeszéléseken részt vevő szakértők megállapították: a depresszió mindig nagy spirituális próbatétel. A terápián túl a depressziós betegnek azzal tesszük a legnagyobb szolgálatot, ha segítjük őt önbizalma, saját képességei megerősítésében, ha felébresztjük benne a jövő iránti érdeklődést és az életkedvet. Ezért nagyon fontos, hogy segítő kezet nyújtsunk a betegek felé, hogy megérezzék Isten gyöngéd szeretetét, hogy visszailleszkedjenek a hit és az élet közösségébe, amelyben úgy érzik, elfogadják, megértik, támogatják őket, egyszóval, amelyben szeretni tudnak, és amelyben szeretetet kapnak. A Szentatya hangsúlyozta az imádság és a szentmisén való részvétel gyógyító hatalmát. A depresszió jelensége egyben figyelmeztetés az egyház és a társadalom számára, mennyire fontos, hogy az emberek, főként a fiatalok elé olyan példát és tapasztalatot állítsunk, amely segíti őket az emberi, pszichológiai, morális és lelki gyarapodásban. A vonatkozási pontok hiánya ugyanis törékeny személyiség kialakulását eredményezi: súlyosan téved az, aki azt hiszi, hogy a viselkedési formák között nincs különbség. Ebből a szempontból a család, a társadalom, az ifjúsági csoportok, a plébániai társulatok szerepe rendkívül fontos, mert meghatározó módon hatni tudnak az alakulásban lévő személyre. (VR/MK)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||