Uj Ember

2003.11.30
LIX. évf. 48. (2886.)

November 30.
Advent első
vasárnapja

Főoldal
Címlap
Hit, tudás, emberség
Békét, szeretetet viszünk haza
Cigányok zarándoklata Rómában
Szent Erzsébet rózsája
Az egri karitász munkatársa az idei díjazott
Nem Istennek, nekünk kell!
Betlehemi béke - 2003
Lelkiség
"Jelek lesznek..."
Szentírás-magyarázat
Nézd, milyen Betlehem a lelkünk!
Homíliavázlat
Boldog új évet!
LITURGIA
A HÉT SZENTJEI
Életige, 2003. december
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
Életminőség és boldogság
Alkotó kisebbségnek kell lennünk
Uniós advent
Gyertyagyújtások Európában
Közelebb az Istenhez, közelebb az emberhez!
A Keresztény Demokrata Fórum első országos közgyűlése
A XX. század: áldás vagy átok?
Élő egyház
Az egyházért és a világért
A Fraknói Vilmos-díj idei kitüntetettjei
A zarándoklat tovább folytatódik...
Hajléktalanok éjszakája Debrecenben
Családos lelkinap Kecskeméten
A székesegyház bronzkapuján a múlt eseményei
Együtt az önkormányzatokkal
Élő egyház
Vatikáni konferencia a depreszszióról
Vanyó László is tag volt
A terrorizmusról
A terror természetellenes
Fórum
Az első magyar filozófiai műről
Bolberitz Pál professzor elnöki székfoglalója
Egy elme világa
Könyvespolcra
Esztergomi érsekek 1001-2003
Az Olvasó írja
Bányászima
Fórum
A várkastély kapuja
Fórum
Ősvallás és kereszténység
Pogányos hitvallások
Márton Áron példája (2.)
Márton Áron szabadulása
Ünnep
Többféleképpen várakozzunk!
Az egyház lehetőségei a szociális ellátásban
Ifjúság
Készülődés az élet
Imával segítsük őket!
Fogyóban
Közzétették a kihalással fenyegetett állat- és növényfajok idei listáját
Szakmát adó "műhelymunka"
Gyászmise az Irakban elhunyt egyetemistáért
Rejtvény
Kultúra
Egy hétvége kultúra nélkül
A transzcendens festője
Mednyánszky László-emlékkiállítás
Öt noteszlap
"Istent figyelembe kell venni"
Egy jegyzetíró füzetéből
Fórum
Hogy ne kavicsok legyünk
A művészeten is túl
Mozaik
Új karitászközpont a Belvárosban
Kiosztották "Szent Erzsébet kenyerét"
Kínai datolya - hazai földben
A halálmadár

 

Békét, szeretetet viszünk haza

Cigányok zarándoklata Rómában


Ez év tavaszán, amikor népszavazás döntött Magyarországon arról, hogy az ország csatlakozzon-e az Európai Unióhoz, az Országos Cigány Önkormányzat vezetőiben felmerült a gondolat, hogy a Vatikánban, II. János Pál pápa erkölcsi támogatását kérjék a magyarországi, az európai és a világban élő összes cigány számára, hogy az új Európában - sorsuk javulásában bízva - a Vatikán segítségét, támogatását tudhassák a hátuk mögött. Keresztes Szilárd, hajdúdorogi görög katolikus püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Vándorlók és Útonlévők Bizottságának elnöke a zalalövői cigányok kérésére megszervezte, hogy közel kétszáz magyarországi cigány egy feszületet vigyen II. János Pál pápához, amelyet annak megáldása után a csatkai búcsújáró helyen helyeznek majd el.


Keresztes Szilárd püspök úr és az állami delegáció

A zarándokútra november 17. és 20. között került sor, melynek szervezésében az Országos Cigány Önkormányzat és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal is közreműködött. A buszokkal érkező romákat a Szent Péter téren Stephen FumioHamao bíboros, a Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsának elnöke és Keresztes Szilárd görög katolikus püspök fogadta. Röviddel később, az Erdődy Gábor szentszéki nagykövetünk által kísért állami delegációval érkező Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős államtitkára és Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke is köszöntötte a zarándokokat. A Szent Péter tér turista zarándokai közt ez alkalommal magyar szót lehetett a legtöbbet hallani. A buszúton elfáradt csoport boldogan és kíváncsian tekintette meg a bazilikát, nézelődött a téren, s vidáman készült a másnapi pápai audienciára. Szerdán már korán reggel megérkeztek a VI. Pál kihallgatási terembe, ahol az első sorokban foglalhattak helyet. Az érkező Szentatyát a zsúfolásig telt teremben hatalmas tapsvihar fogadta. A pápai katekézis után a különböző országok zarándokcsoportjait köszöntötte II. János Pál pápa. Mikor a magyarok kerültek sorra, e szavakat intézte hozzájuk: "Szeretettel köszöntöm Keresztes püspök urat és a magyarországi Cigány Önkormányzat zarándoklatát. Isten hozott Benneteket! Szent Erzsébet hathatós közbenjárását kérve szeretettel adom rátok apostoli áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus!"


Itt mindenki zarándok és barát (Kolompár Orbán és Teleki László)

Az audiencia végén a cigányok képviselői a Szentatya elé vitték a feszületet, amelyet megáldott. A zarándokok énekkel, ajándékokkal kedveskedtek a pápának. Ezt követően az audiencia magyar résztvevői a Szent Péter térre vonultak a kereszttel, majd római városnézés után hazaindultak.


Hamao bíboros és Keresztes püspök a cigányokat fogadja a Szent Péter téren

Kövesi Vilmos, az Országos Cigány Önkormányzat elnökhelyettese:

Az imádság erejében bízunk. II. János Pál pápához azért jöttünk, hogy kérjük az ő imáját, segítségét is, hogy a cigányságot és a többi kisebbséget ne elnyomottként kezeljék majd az Európai Unióban, hanem társként. A magyar és az európai társadalomnak is hasznos tagjai szeretnénk lenni úgy, hogy a többségi társadalommal együtt tanulunk, élünk, dolgozunk. Szeretnénk, ha gyermekeink minél tovább eljuthatnának tanulmányaikban, s mi is szeretnénk még tanulni. Szeretnénk közösségi házakat, ne legyen szegregált oktatás, ne legyen diszkrimináció, ne legyen megkülönböztetés, faji előítélet. Az egyház megtette az első lépéseket mindezen célok eléréséért: az idén hazánkban tartották az V. Cigánypasztorációs Világkongresszust. Most a cigányokon a sor. Eljöttünk hát a Szentatyához, hogy kérjük imáit, s lélekben megerősödve folytathassuk munkánkat, élhessük hitünket. Bár mi, cigányok mélyen vallásosak vagyunk, nem járunk rendszeresen templomba. De naponta imádkozunk, és kérjük a Jóistent és a Szűzanyát, hogy segítsen bennünket. Szeretjük a szabadságot, s ezt a továbbiakban is fenntartjuk.

A feszületet, amelynek megáldását kértük a pápától, Csatkán szeretnénk elhelyezni sok-sok ezer cigány, Magyarország bíborosainak és Keresztes Szilárd püspök úrnak a jelenlétében. Szeretnénk, ha ez a magyarországi cigányokért való ima alkalma lehetne.

A Jóisten áldását kérem Keresztes püspök úrra, s mindenkire, aki ezt az utat lehetővé tette.

Halál Pál, Hódmezővásárhely

Csodálatos dolog, hogy eljöhettünk a pápához, aki fogadott bennünket. Ilyen élmény az embernek ritkán adatik meg. Boldogságot, örömöt, békét viszünk haza minden barátnak, felebarátnak, de még a nem barátnak is.

Horvát Mária, Zalaegerszeg

A gyerekeim úgy vannak nevelve, hogy templomba járjanak. Magam is elmegyek, imádkozom is. A legkisebb fiam még hittanos. Velük sokszor megyek zarándoklatokra Zalába s máshová is. Remélem, hogy szeretetet, nyugalmat, meghittséget vihetek majd haza Rómából. Cigányoknak, nem cigányoknak egyaránt.

Ma már nem okoz számomra gondot, hogy cigánynak születtem. Régen küzdenem kellett azért, hogy elfogadjanak. Egyedül nőttem fel, rossz körülmények között, sok megaláztatást kellett elviselnem. Most már sajnos rokkantnyugdíjas vagyok, az egészségügyben dolgoztam huszonhét éven át. Szerettem az embereken segíteni, ezért vállaltam el egy jogvédő szervezet vezetését. A lányom orvosi egyetemet végzett, nagyobbik fiam autószerelő-lakatos technikus, gépbeállító. A harmadik gyerekem középiskolás. Sajnos sokszor úgy érezzük, hogy az egyházban is hátrányos helyzetben vagyunk. Pedig hát gyakori, hogy a szegénység miatt nem mennek a cigány gyerekek a templomba, félve, hogy a ruházatuk miatt kinézik őket onnan.

Kolompár László, az Országos Cigány Önkormányzat egyik alelnöke

Velem együtt ötvenhárom képviselőtársam jött el Rómába. Kövesi Vilmos kezdeményezésének nagyon örültünk mindannyian. Remélem, hogy itt megerősödik a hitünk, hiszen a cigányok vallásos emberek, s azt az örömöt tovább tudjuk adni a többi cigánynak, amely itt eltölt bennünket. Hit nélkül nem tudjuk elképzelni az életünket. Remélem, ittlétünk csak a kezdet, jövőre mások zarándokolnak Rómába, hogy kérjék a pápa imádságát családjukért, önmagukért, az összes cigányért.

Lázár József, a jánkmajtisi kisebbségi önkormányzat vezetője

A magyar cigányok eredendően hitben élnek. Mindegyikünk tudja, milyen fontos gyermekeink vallásos nevelése. Tudjuk, hogy akinek hite van, az jobb, szolidabb, rendesebb magaviseletű ember szokott lenni, hiszen a vallási szabályok befolyásolják életét. A vallás nyugodtságot ad a cigányoknak. Sokan elfordultak a hagyományos vallásoktól, s különböző gyülekezetek, szekták tagjai lettek. Laikusként azt gondolom, fő, hogy tartoznak valahova. A cigányok minden megszületett gyereket megkereszteltetnek, míg mások sokszor nem teszik ezt, vagy a felnövekvő gyermekre bízzák a döntést. Pedig a helyes úton elindítani a gyerekeket - a szülők legfontosabb feladata.

Raduj István, az Oktatási Minisztérium Nemzetiségi és Etnikai Főosztályának munkatársa

Ahogyan az egyház elment Afrikába, a romákhoz is el kell mennie. Talán ezeknek az első lépéseknek lehettünk most mi is részesei. Cselekednie kell az egyháznak, hogy a romák elviseljék a szegénységüket. Ehhez feltétlenül kell a hit. A romák legszentebb feladatuknak tartják, hogy etessék a gyönyörű szép gyerekeiket. Sokszor ezért nincs idejük elmenni a templomba. De mindig a családot, a gyerekeket tartották a legfontosabbnak. Azt gondolom, nagyon sok okos, tehetséges roma gyerek van, akit az egyház a keblére ölelhetne és taníttathatna.

Azt gondolom, ez a rendhagyó esemény rámutat arra, hogy lehet így is a cigányokkal foglalkoznia az egyháznak.

Bókay László

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu