A pápát szolgálom - Rómában és odahaza is

Erdő Péter bíboros római nyilatkozata

Bíborossá kreálását, majd a gyűrű átvételét követően - melyen a megfeszített Krisztus látható, keresztje alatt Szűz Máriával és Szent Jánossal - az új magyar bíborost e nagy megtiszteltetés jelentőségéről kérdeztük.

Bíboros úr! Mostantól Ön is az egyház egyik legrangosabb testületének tagja. De kik is a bíborosok? Mi a feladatuk, küldetésük?

- Az egyházi törvénykönyv a bíborosi mivoltot egyrészt kifejezetten méltóságnak nevezi. Másrészt mint testületet említi - méghozzá előkelő helyen, amely a pápát a világegyház kormányzásában közvetlenül, személyesen segíti. Úgy, mint a Római Kúria, csak a bíborosi testületnek jóval kisebb a létszáma. Kifejezetten a péteri szolgálat támogatását jelenti - ebből látszik, mit is jelent a bíborosok méltósága és funkciója.

Milyen módon segíti, segítheti e szolgálatot egy-egy bíboros?

- A kardinálisok egy része az Apostoli Szentszék különféle központi hatóságainak vezetőjeként dolgozik. Mások a kongregációk vagy a pápai tanácsok tagjai. Ilyen szerepük azoknak a bíborosoknak is van, akik egy-egy távoli ország egyházmegyéjét vezetik, és csak bizonyos alkalmakra érkeznek Rómába. A másik módja a segítésnek, amikor a bíborosi testületet a pápa konzisztóriumra hívja össze. Ez nemcsak az új bíborosok kreálásakor történhet meg, hanem különféle fontos témák megvitatása lehet a tárgyuk: a Szentszék anyagi helyzetétől különféle lelkipásztori feladatok áttekintéséig. Ezek az ülések lehetnek zártak, nyilvánosak vagy éppen ünnepélyesek. II. János Pál pápa egyszer összehívott egy úgynevezett consistorium unicumot, melynek műfaját sem határozta meg - egyszerűen csak beszélni kívánt a bíborosokkal.

A bíborosok tehát a püspökök egyházmegyéjükre szóló feladatán kívül a világegyház egészében is megvalósítják szentelésükben kapott küldetésüket?

- Igen. Teológiailag ezért indokolt XXIII. János rendelkezése, amely kimondja, a bíboros köteles magát püspökké szenteltetni, ha még nem volna az. Természetesen ma is van néhány bíboros, aki felmentést kért ez alól a rendelkezés alól. A teológus bíborosok között most is vannak ilyenek. Ők általában már elmúltak nyolcvanévesek, és egész életművük, munkásságuk elismeréseként kapják a kinevezést.

A bíborosok harmadik nagy feladata, hogy saját egyházmegyéjükben, a hívek előtt jelenítsék meg a pápát, erkölcsi, teológiai jelenlétét erősítsék, valósítsák meg. De a helyi lelkipásztori meglátások, az egyes országok helyzetéből adódó hitbeli és emberi tapasztalatok is általuk juthatnak el a Szentatyához, gazdagíthatják a világegyházat.

Bíborosként hazatérve lesznek-e újabb feladatai? Munkájában, életében okoz-e valamiféle változást a bíborosság?

- A mindenkori pápát nemcsak Rómában kell szolgálnom, hanem otthon, a hétköznapokban is. Erkölcsileg képviselnem kell őt, mint minden püspöknek, papnak vagy katolikusként megnyilatkozó embernek. Mostantól erre különös jogcímen is köteles vagyok.

Bókay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu