"A legfontosabb, hogy igazat mondjunk"

Beszélgetés Jakab Gábor kolozsvári plébános, lapszerkesztővel

Az idei őszön a média volt az Erdélyi Magyar Pax Romana Katolikus Értelmiségi Mozgalom tanulmányi hétvégéjének témája. A Kolozsváron rendezett találkozón Jakab Gábor atyával, a Vasárnap és a Keresztény Szó című katolikus lapok főszerkesztőjével beszélgettünk. A sajtóügyek mellett az erdélyi magyar katolikus közérzetről is szót ejtettünk. Az ottani katolikus sajtó létrejöttének körülményeit így idézi fel Jakab Gábor, aki egyébként harmincöt éve szolgál Kolozsváron, s jelenleg két egyházközséget vezet, valamint egy filiát, a kalotaszegi Kajántón:

- Éppen az én lakásomban ültünk össze néhányan 1990 januárjában azzal, hogy "valamilyen lapot kellene csinálni". Czirják Árpád plébános volt ott, Fodor Sándor és Bajor Andor írók és Keresztes Sándor, későbbi vatikáni magyar nagykövet, Budapestről. Éppen az ő javaslatára lett az induló lap címe Keresztény Szó. Heti rendszerességgel jelent meg 1990 elejétől 1991. október 1-jéig. Akkor - egy lassanként érzékelhetővé váló igény alapján - kulturális folyóirattá alakult, ezzel párhuzamosan pedig elindult a Vasárnap című hetilap. Mind a két lap előállítását, terjesztését, anyagi hátterét kezdettől fogva a négy erdélyi római katolikus egyházmegye tulajdonában álló Glória nyomda és kiadóvállalat biztosítja.

Angyal őrködik Erdély egyik legkorszerűbb templomának tetején (Fotó: K. L.)

Bajor Andor főszerkesztő korai halála után a felelős szerkesztő, Fodor Sándor is távozott a laptól, akkor a püspök engem nevezett ki főszerkesztőnek, ám a lapkészítés érdemi részét - bár naponta bejárok a szerkesztőségbe - szerkesztő kollégáim, a Keresztény Szónál Jakabffy Tamás, a Vasárnapnál Bodó Márta végzik.

Milyen példányszámban jelennek meg az erdélyi katolikus lapok?

- Az induláskor több mint negyvenezren fizettek elő a Keresztény Szóra. Nagy volt akkoriban az éhség a vallásos irodalom iránt, hiszen a Ceausescu-rendszerben az egyház egyetlen kiadványa a katolikus falinaptár lehetett. Márton Áron püspöknek felajánlották ugyan, hogy bizonyos feltételekkel lehet katolikus sajtó, de ő az akkori cenzúrára utalva azt felelte, majd akkor indítunk lapot, ha szabadon tehetjük. Szóval kezdetben nagy volt az érdeklődés, de aztán jött az infláció, és a lelkesedés is alábbhagyott. Most nyolcezer példányban jelenik meg a Vasárnap és kétezer-ötszázban a Keresztény Szó.

Milyen a kolozsvári magyarság helyzete?

- Nagyon bonyolult kérdés ez. Már-már bosszankodom, ha akár szószékről, akár politikai fórumon azt hallom, hogy mennyire magyarok vagyunk. De hiába mondunk bármit, csak akkor lesz magyar jövőnk, ha kellő számban születnek magyar gyerekek. Harmincöt éve vezetem Kolozsvár legkisebb katolikus gyülekezetét, a kerekdombit. Amikor ide kerültem, ezerkétszáz hívőt számoltam, most háromszázhatvanan vagyunk. A hiányzók nagy részét kikísértem a Házsongárdi temetőbe, másik része átment az anyaországba vagy még távolabb. Gyermek meg alig született. A három közösségemben e pillanatban egyetlen családban nevelnek három gyermeket, másutt csak kevesebb van vagy egy se. Sajnos ez jellemző a kolozsvári magyarságra: a természetes fogyást és az elvándorlást nem pótolják születések.

Ez nem túl biztató. Mit tehet a lelkipásztor, mit a lapszerkesztő?

- A legfontosabb, hogy igazat mondjon. Önámítás helyett komolyan szembe kell néznünk a valósággal, hogy rátaláljunk az elsorvadással szembe vezető útra. Meg kell találnunk például az újraevangelizáció megfelelő műfajait. Amint az Aetatis novae kezdetű szentszéki lelkipásztori határozat írja: a sajtó nem lehet a szószék meghosszabbítása. Ha az újságban csak ismételni tudjuk, amit a templomban is elmondtunk, nem sokat tettünk. A sajtó kiválóan alkalmas lehetne - de még nem az! - a problémák őszinte felvetésére, megtárgyalására.

"Anyaország"-ot mond, ha Magyarországra gondol...

- Anyaország! A Boldogasszony Anyánk gyakori éneklése közben érzelmileg és szó szerint is kifejezem az "anyaország" iránti ragaszkodásomat: "Magyarországról, édes hazánkról ne feledkezzél el szegény magyarokról"! Igen, identitástudatom és kultúrám tekintetében nekem Magyarország a hazám - még akkor is, ha szülőföldem Erdély, s történetesen Románia az az ország, ahol ebben a pillanatban élnem kell. Nagyon erős anyaországot szeretnék, gazdasági, erkölcsi és kulturális tekintetben egyaránt, hogy végre magam mögött hagyhassam Európa "altestét", a Balkánt.

Szikora József

Az utóbbi idők néhány örömteli fejleménye az erdélyi katolikusság számára, miként Jakab Gábor felsorolja őket:

Tizenhárom év óta van Erdélyben katolikus hetilap és havi folyóirat. Lehetőség nyílt katolikus fakultás létrehozására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ahol végre elkezdődött és folyik is a "katolikus értelmiség" képzése. A nagyobb városokban - Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely - katolikus középiskolák, illetve osztályok állnak a fiatalok rendelkezésére. Új templomok, kollégiumok, öregotthonok, árvaházak, karitászközpontok, tanulmányi házak épültek. Utóbbiak közül kiemelendő a csíksomlyói Jakab Antal Ház és a marosvásárhelyi Deus Providebit Ház, amely pillanatnyilag a Sapientia egyetem egyik helyszíne is. Említésre méltó a legújabb templomok közül a székelyudvarhelyi és a két csíkszeredai, amelyek közül az egyiket a közelmúltban, október 18-án szentelték föl. A Makovecz Imre tervezte istenháza minden bizonnyal Erdély legkorszerűbb temploma. A Böjte Csaba ferences szerzetes vezette iskolában és árvaházban, a dél-erdélyi Déván több mint háromszáz szegény vagy árva gyermek tanul. Középiskolát működtet Gyimesfelsőlokon Berszán Lajos, a plébánosból lett igazgató. Kolozsváron elegáns vendéglőt és szállodát működtet a Czirják Árpád vezette Szent Mihály-plébánia azzal a szándékkal, hogy a majdani jövedelemből anyagi segítséget nyújtson a város elszegényedett polgárainak.

1993 óta működik Erdélyben is a Pax Romana, amely évente megszervezi tanulmányi napjait. Kolozsváron és Brassóban egyetemi lelkészség működik, ezek az országos ifjúsági szervezettel együtt áldásos tevékenységet fejtenek ki. Az Orbán-kormány anyagi támogatásával létrejött és működik a már említett Sapientia Erdélyi Tudományegyetem, amelynek kilenc kara Csíkszeredában, hét Marosvásárhelyen, kettő pedig Kolozsváron működik a történelmi egyházak nagy-nagy megelégedésére.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu